Klímaváltozás: Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa

Elkeserítő számok is vannak az éghajlat-stratégia tervezetében: az évszázad közepére 1,4-2,6 százalékkal nőhet a hőmérséklet. Magyarország a legsérülékenyebb országok közé tartozik, de vannak jó pontok is.
Csernátony Csaba, 2017. március 5. vasárnap, 16:22
Fotó: Napi.hu

Elkészült a következő évtizedekre vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló terv, amely egy sor a felmelegedést megakadályozó intézkedést foglal magában.

A több mint 200 oldalas anyag (pdf) elkeserítő előrejelzést tartalmaz. Kiderül belőle, hogy az évszázad közepéig nyáron 1,4-2,6, illetve ősszel 1,6-2 Celsius-fokkal lehet melegebb, az évszázad végére pedig akár 4 fokos lehet a többlet. A fagyos napok száma közben csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok száma pedig növekedni fog. Éppen ezért nemzetközi és országos szinteken lépéseket kell tenni, amelyek érintik az ipar, a közlekedés, a lakosság, a mezőgazdaság energiafogyasztását és -kibocsátását. Kiemelten fontos a dekarbonizáció, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelenti.

Magyarország a legsérülékenyebbek közé tartozik

A tervezet Magyarország számára többek között a következő célt tűzi ki: "felkészülni  az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt!". Magyarország ugyanis az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa.

A várható magyarországi hatások természeti, társadalmi és gazdasági következményeinek megakadályozása érdekében az alkalmazkodás és a felkészülés kulcsfontosságú elsősorban a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági termésbiztonság, valamint a természeti értékek és az emberi egészség  megóvása érdekében, ezért ezek a területek már rövid távon is meghatározzák a döntéseket.

Energiazabálás

Magyarország több szempontból is rosszul áll nemzetközi összevetésben. A legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó ágazat az energiaszektor, az összkibocsátás 70,4 százalékával, a megtermelt energia közel  40 százalékát pedig a háztartások energiafogyasztásai teszi ki. Összehasonlításképp az Európai Unióban a háztartások a teljes energiafogyasztás csupán 26,5 százalékát adják.

Ha pedig a különböző országok közötti éghajlati különbségeket is figyelembe vesszük, Magyarország még akkor is a tíz legpocsékolóbb tagállam közé tartozik az EU-n belül, ráadásul a családi házakban élő háztartások jelentős része a háznak csak egy részét fűti ki a fűtési időszakban. Az, hogy a fűtésből származó kibocsátások mégis csökkentek a kilencvenes  években, jellemzően a földgáztüzelésre való áttérésből, nem pedig az épületek energetikai korszerűsítéséből adódott. Ezért a tervezet szerint a lakossági energiafelhasználást mind technológiai, mind a fűtési magatartás szintjén mérsékelni kell.

Van jó pont is

Akad persze olyan mutató, amelyben kedvezőbb a magyar adat, mint az európai: 2014-ben a az üvegházhatású gázok kibocsátása 57 millió tonna úgynevezett szén-dioxid-egyenérték volt, ez egyébként 1990 óta a legalacsonyabb érték. Ráadásul az erdők pedig elnyeltek 4 millió tonnát ebből, így a végleges eredmény 53 millió tonna lett.


A tervezetből kiderül az is, hogy a Magyarországra vonatkozó 6 tonna körül egy főre jutó kibocsátási  érték  alacsonyabb a fejenként 8 tonnát meghaladó európai átlagértéknél, ami jórészt az alacsony egy főre jutó energiafogyasztásnak, az energiatermelésen belül az atomenergia, és a relatíve alacsony fajlagos kibocsátású földgáz fölényével magyarázható. A stratégia a paksi kapacitásbővítést fontosnak tartja, középtávon ez meghatározó lehet az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében.

"Szigorúan technológiai szempontból, az egyéb (többek között az energiapolitikai és gazdasági) szempontokat figyelmen kívül hagyva bizonyos mozgástér is van a dekarbonizáció  elérésében,  azaz több forgatókönyv is elvezethet a radikális kibocsátás csökkentéshez. Azonban bármelyik    forgatókönyv    előfeltétele a paksi kapacitáspótlás.  Ha ez megtörténik, akkor 2030 után két  vizsgált forgatókönyv (erőteljes megújuló energia fejlesztés, illetve atomerőmű építése új telephelyen) egymástól függetlenül is teljesítheti a közel 100 százalékos kibocsátás-csökkentést" - áll az anyagban.

Pár lépés a sok közül

A terv rengeteg rövid, közép- és hosszú távú lépést felsorol, amelyekkel kezelhetőek az éghajlatváltozásból adódó problémák. Többek között a közlekedési energiahatékonyság növekedését, valamint a klímavédelmet támogató pénzügyi megoldások, például energiahatékonysági  és szén-dioxid-kibocsátási  járulék/adó bevezetésének lehetőségét is felveti a stratégiát bemutató terv.


Ahogy az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátási értékből látható, az erdőknek fontos feladata van és lesz is a jövőben. A meglévők szénmegkötési képességük megtartása és növelése is a célok között szerepel. Ennek érdekében 10-15  ezer  hektár  új  erdő  telepítésére  lenne  szükség  2025-ig,   majd a szénmegkötés további növelése érdekében várhatóan évi 15-20 ezer hektárra kellene növelni az  erdőtelepítés  területét.

A víztakarékos vízhasználat elterjesztése mellett fontos a kevésbé vízigényes technológiák kutatása,  fejlesztése. A vízpazarlás csökkentése érdekében például a háztartáson belül keletkező szürkevíz újrahasználatának ösztönzése is szerepel a stratégiában. A szürkevíz az a háztartásban keletkező, fekáliát  nem  tartalmazó szennyvíz, összegyűjtve tisztítás nélkül például vécéöblítésre, tisztítva takarításra vagy öntözésre használható fel.

A teljes tervezetet itt olvashatja el.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

LHedvig, 2017.03.06 16:28

Így már teljesen érthető a kormány azon lépése, hogy keményen megadóztatja a napkollektorokat. Világos és logikus lépés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

George Lukacs, 2017.03.06 11:05

@laci_52:

Ja, a nyár is lehetne kevésbé meleg, hogy ne kelljen annyit hűteni.

Az örök tavasz kellene.

Költözz el!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2017.03.05 22:13

Az nem volna baj, ha a tél enyhébb lenne - a fűtés kevesebbe kerülne - de sajnos a nyár is melegebb lesz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html