Letelepedési államkötvények: több mint 21 milliárdot bukott a magyar állam

A letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország - állapította meg a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) átfogó kutatása.
Domokos László, 2018. október 8. hétfő, 10:16

A 2013 és 2017 között kibocsátott, összesen 1,844 milliárd forint euró névértékű letelepedési kötvényből a magyar államnak mintegy 1,666 milliárd euró bevétele keletkezett.

Az államnak azonban e kötvények kibocsátására nem volt szüksége sem a deficit finanszírozása, sem pedig a lejáró adósság megújítása, sem pedig a devizatartalék növelése, sem pedig a kincstári egységes számla likviditásnak fenntartása vagy simítása, sem pedig egy válság idején elmenekülő befektetői kör bevonása végett - fogalmaz a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) új kutatása.

Miközben a letelepedési államkötvényekre nem volt szükség, azok kifejezetten drága forrásnak bizonyultak. A másodpiacon forgó, ötéves magyar devizakötvények hozamaival összevetve az új kötvényprogram első két évében előnyösebbek voltak ugyan, ám a program egészét tekintve összesen mintegy 66,5 millió euró, azaz több mint 21 milliárd forint nettó relatív veszteséget eredményeztek - azaz a letelepedési államkötvények eddigi rendszere ennyibe került a magyar adófizetőknek.

A veszteséget tovább növeli, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány - ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama. Ha ezt is hozzávesszük, akkor még a konzervatív becslés szerint is a teljes veszteség eléri a mintegy 30 milliárd forint - állapította meg Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezető igazgatója. (A reális becslés szerint ennek a másfélszerese is elképzelhető.) Amíg ugyanis 2008-2012. között évente átlagosan 1,5 milliárd euró értékben vett fel rendkívül olcsó projekthitelt az EIB-től, addig a letelepedési államkötvények elindulásától, azaz 2013 közepétől gyakorlatilag a felére zsugorodott az EIB-vel megállapodott hitelkeretek összege.

Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára, miután 6621 kötvényt jegyeztek le. A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.

Az ÁKK még a finanszírozás szempontjából kritikusabbnak tekinthető 2013-2015 közötti időszakban is a letelepedési kötvényekből befolyó bevételek sokszorosát fordította később lejáró kötvények visszavásárlására. Ezt is azt jelzi, hogy nem volt szüksége ilyen pótlólagos devizaforrásra a magyar államnak - véli Romhányi.

A letelepedési kötvények kibocsátása melletti fontos érv lehetett a magyar állam számára, hogy sem a külföldi magánszemélyek, sem a közvetítő cégek nem támaszthatnak semmilyen feltételt az államhoz így befolyó pénz elköltése során, azokat megkötés nélkül lehet felhasználni - szemben az IMF, az EU vagy az EIB hiteleivel.

Konklúzió: új jelenség, hogy az államadósság kezelése területén is is megjelentek a magánérdekek - ez pedig nemcsak új jelenség, de veszélyes is - tette hozzá a KFIB vezetője.

A fotó forrása: AFP Photo/Roberto Schmidt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.09 18:53

@lomb: "fizetnek az államnak azért, hogy hitelezhessék"

Ja, mint a rászedett devizahiteleseknek annak idején...

Ha ha ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2018.10.09 17:54

"több mint 21 milliárdot bukott a magyar állam"

Kedves napi.hu dubajosai! Nyugodtan nyüszögjenek, az igazság az, hogy fizetnek az államnak azért, hogy hitelezhessék!
https://www.portfolio.hu/deviza-kotveny/allampapir/meg-mindig-fizetnek-magyarorszagnak-hogy-hitelezzek.5.300684.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2018.10.09 17:08

Ne gyerekeskedjünk, már kiderült, A 250-300 000 euro olyan, mint a fekete afrikaiaknak az üveggyöngy, amiért eladták mindenüket a gyarmatosítoknak, ez nem pénz, hanem 5 éves magas kamatu hitel, amit 5 év múlva a magyar államnak kamatostul törleszteni kell, ezenkívül a 60000 euro a judáspénz fidesznek ami az árulásért jár. Nyilván a befizetéseket a kínai vagy orosz állam állta, mert piacinál kedvezőbb kamatokhoz jutott és ügynökeit be tudta telepíteni
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2018.10.09 15:31

@Borisz1106: tudod ez a fingreszelés tipikus mintapéldája. Akkor jár ha letelepszik elég sendrián fogalmaztál, ami jár az jár mint az tudható a reklámból is. Bátorkodom átfogalmazni a mondanivalód: akkor költség az államnak ha igénybe is veszik de ha igénybe veszik ha nem jár nekik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2018.10.09 10:15

@nemhiszem: Szolgáltatás akkor jár ha az illető itt is van (letelepedik). De ha itt telepedik le a kötvényvásárlója és itt csinál egy céget, itt dolgozik akkor itt is fizet adót! A magyar kötvények melletti előnyök ezek voltak más EU országokéhoz képest:
"korlátozás nélküli utazás a schengeni övezet országai között
nem kötelező Magyarországon tartózkodni
nincs szükség magyarországi állandó lakcímre
lehetőséget ad, hogy bárki biztonságos környezetben, Európa szívében éljen és dolgozzon
választható adóügyi illetőség (a társasági és a személyi jövedelemadó is relatíve alacsony)"
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html