Országszerte elkészültek a választási költségvetések - íme, a számok

Debrecen, Szeged és Kecskemét is rekordméretű költségvetésből gazdálkodhat az önkormányzati választások évében. A budapesti V. kerület büdzséje pedig nagyobb, mint Szolnok, vagy Veszprém költségvetése.
Vég Márton, 2019. március 18. hétfő, 19:18
Fotó: Shutterstock

Önkormányzati választások évében mindig érdekes, hogy milyen költségvetést fogadnak el a helyhatóságok. A legtöbb településen már elfogadták a helyi büdzsét, néhol a napokban szavazhatnak róla a képviselők, de például Pécsnek csak március közepére lehet elfogadott költségvetése. A Napi.hu átnézte néhány nagyváros, kerület és falu pénzügyeit, hogy kiderüljön, a választások évében mire jut, illetve nem jut pénz.

Budapesten a fővárosi önkormányzat február 20-án döntött 2019-es összegekről. "Egyensúlyban van a főváros idei költségvetése" - jelentette ki Tarlós István főpolgármester. Pedig a költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 266 milliárd forintban, kiadásait pedig 380 milliárd forintban állapította meg. Ezzel a főváros 3,2 milliárddal többet költhet majd, mint 2018-ban. A hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő.

Zugló már tavaly decemberben szavazott az idei költségvetésről: a jóváhagyott költségvetési tervezet 31,3 milliárd forintos bevétellel és ugyanennyi kiadással kalkulál. Utóbbi, közel 2 milliárddal magasabb, mint 2018-as szám volt. A kerület idén 3,7 milliárd forintot fordíthat beruházásra és felújításra. A büdzsé 100 millió forintos többlettel rendelkezik, ami a 2018-ban keletkezett egymilliárd forintos működési pénzmaradvány bevonásából származik. A Hegyvidéki önkormányzatnak 27 milliárd forintból kell kijönnie, míg a leggazdagabb fővárosi kerületnek Belváros-Lipótváros tűnik: 35 milliárd forintból gazdálkodik idén az V. kerület (tavaly 39 milliárd forint volt a kiadási főösszeg), ez több, mint számos megyeszékhely büdzséje.

Debrecen rendkívüli évnek néz elébe, hiszen az önkormányzat a 2018-as keret (87 milliárd forint) kétszereséből, 174,8 milliárd forintból gazdálkodik. "Feszes, szoros gazdálkodás szükségeltetik a város részéről. Minden forint célhoz rendelt, kötött felhasználású" - fogalmazott Papp László polgármester. Szerinte a vidéki városokkal összevetve Debrecen költségvetését, a legnagyobb beruházási összeggel és főösszeggel rendelkezik a megyeszékhely. Ráadásul a város nem szorul idén hitelfelvételre. Csak az Északnyugati gazdasági övezet fejlesztését több mint 35 milliárd forint szolgálja. A helyi adóbevétel 2018-ban 18,2 milliárd forint volt, idén 4,9 százalékos növekedést terveznek. A beruházások 290 százalékos növekedést mutatnak: 85,3 milliárd forint jut erre.

Miskolc képviselői 47,3 milliárdos főösszeggel fogadták el a város idei költségvetését, tavaly ez 39,8 milliárd forint volt. Minden korábbi szintet meghaladva Miskolc adóbevételei meghaladták a 15 milliárd forintot 2018-ban - írta a Borsodihír. A tervek szerint az adóbevételek idén meghaladhatják a 16 milliárd forintot is, a városi tömegközlekedési cég pedig - az állami támogatással együtt - mintegy 2,2 milliárd forintot kap. Csak viszonyításképp: a szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy kormányközeli üzletember.

Szolnok idei büdzséje 32 milliárd forint, tavaly ez 23 milliárd forintot tett ki. Ebből közel 20 milliárd forintot fordít idén a megyeszékhely fejlesztésekre - írta az info.szolnok.hu. Ebből finanszírozzák a már elkezdődött és a tervezett Modern Városok Program beruházásait, így a művésztelep, a tiszaligeti fürdő és a MÁV strand felújításait. Idén sem terveztek költségvetési hiányt, illetve hitelfelvételt, ráadásul a város tartalékot is képezett.

Kecskemét olyan sok pénzből még soha nem gazdálkodhatott, mint az idén: 55,2 milliárd forintnak kell jól megtalálni a helyét (2018-ban 44 milliárd forint volt a főösszeg). Működési hiány nélkül tervezték a költségvetést, hitel felvételét pedig a fejlesztések indokolják a költségvetési rendelet-tervezet szerint. "Az önkormányzat 2019-es költségvetése a fejlesztések költségvetése, melyet a fejlődés, a biztonság és a kiszámíthatóság jellemez. Bízom benne, hogy a fejlődést minden városrészben fogják majd érezni a kecskeméti polgárok, életminőségük javulni fog" - büszkélkedett Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője a baon.hu tudósításában. A helyi MSZP szerint viszont a város egésze lemaradt attól a fejlődéstől, amit a déli iparterület produkál, ez ráadásul hihetetlen nagy közlekedési terhet ró a városra. A Jobbik pedig úgy számol: az 55 milliárdos főösszeg csak csalafintaság, hiszen ha kivesszük a maradványt, akkor már csak 33 milliárd marad.

Szeged is rekordnak örülhet: a 103 milliárd forintos költségvetés a valaha tervezett legnagyobb költségvetése a városnak, ennek több mint 60 százaléka fejlesztési kiadás. A 2018-as költségvetés főösszege mindössze 57 milliárd forint volt. Jut pénz Szegeden 125 önkormányzati bérlakás felújítására, megújítják a Belvárosi hidat, 5 új trolit vásárolnak, és a 4-es villamos vonalát is fejlesztik - sorolta a delmagyar.hu. Tavaly 1,2 milliárd forinttal több adó érkezett az önkormányzathoz, 2019-re 3,2 százalékos az elvárt növekedés, a működési költségek 80 százalékát az adók fedezik. 12 milliárd forintot pedig egy fedett uszoda építésére költenek.

Székesfehérvár pedig annyira jól teljesít a választási évben, hogy a város fideszes polgármestere 5 ezer forint egyszeri támogatást ad a nyugdíjasoknak. Ez mintegy 100 millió forint kiosztását jelentheti. Fejér megye legnagyobb városának 66,4 milliárd forint a költségvetési főösszege. Tavaly ez több volt: 70 milliárd forintot is meghaladta a költségvetési főösszege Fehérvárnak. Mintegy 25 milliárd forintos saját bevétellel számolnak, melyből 19 milliárd az iparűzési adó bevétel. Fejlesztésekre a büdzsé felét fordítják. Eger 40,9 milliárd forintból gazdálkodhat (2018-ban 39,4 milliárd forintból), ez Habis László polgármester szerint "jó alapot jelent a város mindennapi működtetéséhez és az egriek számára nyújtott közszolgáltatások stabil, jó színvonalú biztosításához".

Békéscsaba polgármestere is stabil költségvetést ígért 2019-re a választópolgároknak: 39,8 milliárd forintból kell ezt megoldani. A tavalyi költségvetés 38 milliárd forintnyi kiadással számolt. Például idén üzembe helyezik a hajléktalanszálló új épületegyüttesét. Szekszárd költségvetése pedig a fejlődés és biztonság címet kapta, főösszege 20,5 milliárd forint. Ebből a polgármester szerint a napi működés biztosított, emellett 13,5 milliárd forintot fejlesztésekre költhet a tolnai megyeszékhely.

Veszprém történetében is pont a választások évében lett először magasabb a 27,4 milliárd forintos költségvetésben a fejlesztések aránya (52 százalék), mint a működésre fordított összeg (48 százalék). A korábbi évekhez képest jelentős változás, hogy a működési kiadások közt megjelenik a januártól az önkormányzat saját cégével ellátott helyi tömegközlekedésre fordított 835 millió forint, valamint a decemberben elnyert 2023-as Európa Kulturális Fővárosa program előkészületeinek költsége is. A kiadási oldalon tavaly 21,8 milliárd szerepelt. Győr költségvetésének kiadási főösszege 55,7 milliárd forint (tavaly 53 milliárd forint), bevételi főösszege pedig 47 milliárd forint. A nem működési bevételi hiány kezelésére a tavaly maradványból 6 milliárd 527 millió forintot használnak fel, amelyhez 2 milliárd forint értékpapírt-hasznosítási bevétel is társul. Hitelfelvételt nem tervez az önkormányzat, a tartalék pedig 1,1 milliárd forint.

Nyíregyháza viszont kisebb büdzséből gazdálkodhat, mint 2018-ban: idén 73,3 milliárd forint van, tavaly 73,8 milliárd forint volt a helyi kincstárban. Ráadásul a büdzsé idei kiadásai 25,5 milliárd forinttal haladják meg a várható bevételek előirányzatát. A költségvetési hiányt az előző években keletkezett, megmaradt bevételek idei felhasználásával pótolják

Pécs még nem döntött, csak március közepére várható a költségvetés elfogadása. Tavaly 72 milliárd forint volt a végösszeg a baranyai megyeszékhelyen, de többször módosítani kellett, eredetileg 57 milliárd volt a büdzsé. Őcsény egy 2300 lelkes falu Tolna megyében, ahol 524 millió forintos a helyi kassza. A képviselő-testület január 25-i ülésén Fülöp János polgármester arról beszélt a jegyzőkönyv szerint, hogy 500 ezer forinttal olcsóbb volt önkormányzati kocsival elhozni a szociális tűzifát az erdészettől, mint ha kiszállíttatták volna. "Vannak olyan kötelezettségeink, amiket mindenképpen fizetni kell. Összeszámolva 35 millió forint önerő kell hozzá. Végleges döntés márciusra lesz. Mindenre biztos nem fog jutni" - mondta a falu polgármestere.

HOZZÁSZÓLÁSOK