Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság cikke

Figyelmeztetésnél több, szankciónál kevesebb − így összegezhető az Európai Bizottság (EB) Magyarországot elmarasztaló tegnapi bejelentése, amely a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás (edp) fenntartását javasolja az Európai Tanácsnak. A 2009-ben az uniós pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) felé tett vállalás szerint ugyanis a költségvetés strukturális, tehát egyszeri tételektől szűrt egyenlegét minden évben 0,5 százalékkal javítjuk, a kormány azonban az értékelés szerint ennek nem tett eleget. Magyarországon kívül még négy államban vizsgálta az unió a költségvetési egyensúly fenntarthatóságát: Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország esetében kedvező volt az eredmény. Az eljárás következő szakaszában, ha az Ecofin minősített többséggel elfogadja a EB megállapításait, akkor az unió végrehajtó szerve szankciók életbe léptetéséről dönthet, amely az 1997-es amszterdami szerződéshez csatolt stabilitási és növekedési paktum alapján az uniós strukturális és kohéziós alapok befagyasztását jelentené. Egy ilyen döntés az unió történetében precedens nélküli, ezért bizonyosan kétszer is meggondolja a bizottság, hogy meglépi-e azt − vélik az elemzők.

Óriási érvágás lenne az amúgy is nyomás alá került magyar áht-nak, ha nem futnának be az EU-s transzferek: a 2007−2013-as költségvetésben például 8,3 milliárd euró volt hazánknak elkülönítve, ami jelenlegi árfolyamon számolva több mint 2500 milliárd forintot jelent. Az idei költségvetésben EU-forrásként feltüntetett összeg is mintegy 1500 milliárd forint. Bár reális veszélyként merülhet fel a Magyarországnak szánt uniós pénzek befagyasztása, a csatát még nem buktuk el, legfeljebb egy újabb frontvonalat veszítettünk − mondták a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik szerint sokkal inkább diplomáciai lépésről van szó, mint technikai eljárásról.

Forintgyengülés jöhet

Ennek is köszönhető, hogy a piac visszafogottan reagált a hírekre. Automatikus pénzvesztés ugyanis csak akkor következett volna be, ha Magyarország tagja lenne az eurózónának. A piaci mozgások inkább nyugodtak voltak, az állampapírpiacot egyelőre nem befolyásolja közvetlenül a hír és közvetlen hatása a fiskális finanszírozásra sincs − mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen szakértője. Számszerűsíteni nehéz a devizapiaci hatásokat, de legalább 5 százalékos forintgyengülést jósol a szakember, ha életbe lépnének a szankciók, de azt egy hosszadalmas bürokratikus folyamat előzi meg, ezért most a piacon csak mérsékelt kockázatokkal számolnak. Ezt erősítette meg a Napinak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője is, aki szerint most egyértelműen a kivárásra játszik a piac, és a sztorit az IMF-tárgyalások viszik, ezért a következő napokban, akár hetekben sem kell a mostaninál nagyobb állampapír- vagy devizapiaci nyomásra számítani. A későbbiekben, a fejlemények függvényében viszont mozdulhatnak a befektetők − tette hozzá az Equilor szakembere.

A piac kivárásra rendezkedett be

Komoly figyelmeztetésről van szó, de az a hitelkérelmünkhöz kapcsolódó, jelenleg is zajló stratégiai tárgyalások része − mondta Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője, aki szerint precedens értékű a magyar eset, már csak azért is, mert az ország uniós tagsága óta sosem teljesítette a maastrichti szerződésben vállalt költségvetési kritériumokat. Az unió üzenetének lényege Jobbágy szerint, hogy a fenntarthatósági szempontok vizsgálatánál a torzító körülményeket nem szabad figyelembe venni, vagyis olyan egyszeri megoldásokkal, mint amilyen a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, nem lehet tartósan egyensúlyt javítani. A döntő továbbra is az, sikerül-e megegyezni IMF-fel, és ha igen, milyen feltételekkel − véli Jobbágy. Ha lesz megállapodás a készenléti hitelről, akkor a bizottsági észrevételeket úgyis figyelembe kell venni, tehát elkerülhető lesz a szankció. Ha nem sikerülne megegyezni, akkor viszont sem hitelt nem kap az ország, sőt még szankciókat is életbe léptethetnek ellenünk. A két forgatókönyv bármilyen egyéb kombinációja, például, hogy kapunk hitelt, de szankciókról is döntenek, valószínűtlen − mondta a szakértő.

A piac most berendezkedett a kivárásra, és addig nem is lesz éles mozgás, amíg nem lát tisztán az IMF-programmal kapcsolatban. Jobbágy szerint nem érte teljesen váratlanul a befektetőket az EU döntése, hiszen az korábbi nyilatkozatokból is sejthető volt, hogy az EB nem kedveli az ad hoc költségvetési megoldásokat. Ha mégis életbe léptetnék a szankciókat, az azonnali reakció látványos lenne, de ennél fontosabb, hogy az uniós transzfereknek van egy elnyújtott időbeli hatása a devizapiacon, mégpedig a forintkeresletre. Jobbágy szerint a felfüggesztésnek jelentős költségvetési következményei is lehetnének, hiszen a lefelé ható növekedési kockázatok továbbra is nagyok, és a tartalékok is megcsappantak. Kérdés, hogy sikerül-e új reformokat beindítani, vagy az elakadt Széll Kálmán terv végrehajtásának gyorsításával eleget tudunk tenni a bizottsági kívánalmaknak. Jobbágy szerint valószínűleg a gyorsítás már nem elég, ezért újra bele kell nyúlni a költségvetésbe, amiben maradtak még tartalékok, például az önkormányzatok kiadási szerkezetében vagy a központi államigazgatásban.

Gerőcs Tamás