Komoly kritika jött Bokrostól az MNB-nek

Brutális következményei lesznek annak, hogy a Budapesti Értéktőzsde a Magyar Nemzeti Bankba került. A pénzpiac és a tőkepiacok szabályozásának összekeveredése olyan átláthatatlan környezetet teremt, amely messzire eltaszíthat minden komoly befektetőt.
Napi.hu, 2015. december 11. péntek, 19:48
Fotó: Napi.hu

Vannak példák arra, hogy kormányok tulajdonában, s így ezek irányítása alatt áll egy-egy ország értéktőzsdéje - írja a Financial Timesban megjelent cikkében Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, az 1990-ben újjáalakult BÉT első elnöke. A CEU tanára azt az új helyzetet elemzi, amelyben a Budapesti Értéktőzsde a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került. Az állami kézben lévő börzékre a Shanghai Stock Exchange-t tartja a legjobb példának.

Bokros szerint nem szerencsés ez a viszony, ugyanis a tulajdonos állam nevében fellépő kormányok általában rövid távú gazdaságpolitikai céljaikat követik, ami szembe kerülhet a befektetők hosszabb távú elképzeléseivel. Ezt gyakran láthatjuk Kínában is, ahol a pekingi vezetés rendszeresen el akarja téríteni fölfelé a piaci árakat vagy igyekszik lankásabbá tenni esésüket.

Nincs rá példa

A kormányok ellenállhatatlan kísértést éreznek az árak manipulációjára, a számukra kedves befektetők dédelgetésére, amivel kárt okoznak mindenki másnak. Összességében elmondható, hogy ha a tőkepiac a kormányok ellenőrzése alá kerül, az hosszabb távon több kárt okoz a befektetőknek, mint hasznot. (Ezzel szemben ha a tőzsde magánbefektetők kezében van, akkor átlátható vita és együttműködés alakulhat ki az ezeket képviselő menedzsment és a pénzpiaci szabályozó hatóságok között.)

A BÉT elnökei 1990 óta
IdőszakElnök
1990. június -1995. februárBokros Lajos
1995. április - 1996. áprilisSzáz János
1996. április - 1998. júniusJárai Zsigmond
1998. szeptember - 2002. áprilisSimor András
2002. április - 2004. júniusJaksity György
2004. június - 2008. júniusSzalay-Berzeviczy Attila
2008. december - 2011. szeptemberPatai Mihály
2011. november - 2015. decemberMichael Buhl
Forrás: BÉT

A budapesti megoldás, az hogy, a BÉT a jegybank kezébe került, még ártalmasabb, mint az állami tulajdon - állítja Bokros. Az elképzelhető legrosszabb megoldás, amire nincs példa a kerek világon. Ez az összefonódás jó eséllyel lerombolhatja mindkét intézmény hitelességét.

Legyen átlátható!

A számos összeférhetetlenség egyke az államkötvényekkel függ össze. Ezek alkotják a tőzsdén forgó értékpapírok egyik legfontosabb csoportját, miközben a központi bankok monetáris politikájának fontos eszközei. Az jegybankok az államkötvények vásárlásával és eladásával szabályozzák pénzügyi szektor likviditását, és ezzel közvetve az egész gazdaság pénzellátást. Ez a monetáris szabályozás, amelynek végrehajtása a központi bankok feladata.

Jól látszik, hogy ez a fajta tevékenység csak akkor lehet hiteles és hatékony, ha nyílt, átlátható piaci környezetben hajtják végre. Ha ki van zárva a manipuláció, a játékszabályok egyoldalú befolyásolásának lehetősége. Ehhez pedig intézményi garanciák kellenek: a jegybankoknak független, semleges szereplőként kell megjelenniük az átláthatóan szabályozott tőkepiacokon, ahol naponta milliónyi tranzakció zajlik.

Nem kéne egy kézben lennie!

A jegybankoknak egyelő távolságot kell tartaniuk a piac minden szereplőjétől, folyamatosan félreérthetetlen jelzéseket kell küldeniük szándékaikról a többieknek. Ennek teljesen ellenmond, ha lehetőségük van arra, hogy egyoldalúan szabályozzák a tőkepiacokat. A monetáris és tőkepiaci szabályozás olyan összeférhetetlenségekkel terhes, amelyek miatt nem bízhatók rá egyetlen intézményre.

A két piac szereplő érdekeit világosan kifejezésre kell juttatni, és az üközéseik játékterének, szabályainak nyíltnak, átláthatónak kell lenniük - ismétli meg az alapkövetelményt a volt pénzügyminiszter. Ehhez önálló, a feladatukhoz illő mandátummal rendelkező intézmények kellenek, amelyek tevékenységét törvények szabályozzák.

Rendszerváltások

A 25 évvel ezelőtti rendszerváltás fő feladata az volt, hogy a szocializmust hátrahagyó országok kialakítsák a piacgazdaság és a liberális demokrácia intézményeit. Magyarország megteremtette a jegybank autonómiáját, létrehozta a független tőzsdét és szokatlanul erős tőkepiaci szabályozást és felügyeleti rendszert alakított ki.

A jelenlegi magyar kormány azonban alárendelte az MNB-t kiszámíthatatlan, erősen átpolitizált gazdasági és szabályozási politikájának. A jegybank a profiljától idegen műkereskedelemmel, ingatlanüzletekkel és felsőoktatási programok kitalálásával foglalkozik. Ezek a tevékenységei törvénytelenek, de Magyarországon már nincs olyan jogszolgáltatás, amelynek keretében ezt számon lehetne kérni az MNB döntéshozóin.

Degeneráció

Az intézményi degeneráció legújabb lépése a BÉT szükségtelen, pazarló és ártalmas felvásárlása. A budapesti börze ezzel 25 évvel megszületése után, a klinikai halál állapotába került - fejtegeti Bokros Lajos. A gazdaságirányítás önálló, egymást ellenőrző intézményeinek leépítése elvezetett a magyarországi piacgazdasági átalakulás teljes visszafordításához.

Mindez logikus következménye, velejárója a kormány számos további intézkedésének, amelyek célja, hogy a 2010 után hatalomra került politikai vezetés megvalósítsa a maga illiberális demokráciamodelljét. Ám szabadság korlátok nélkül, azaz azok nélkül az intézmények nélkül, amelyek garantálják mindenki szabadságát, még soha nem vezetett el egy társadalom felemelkedéséhez és jólétéhez.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2015.12.12 19:42

@Paszkal_a_kisiparos: Mi van FASZFEJ prualista átkeresztelkedtél de a HÜLYESÉGED a régi ,aki hülyének született úgy is hal meg.
Hanyagoljuk egymást, nem érdekel a hülyeséged.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.12.12 17:32

@atombandi: Látom, még nem mélyedt el a 2/3 szépségeiben... különben nem írogatna ilyen m.rhaságokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2015.12.12 17:18

@rigolya:
khm, ha a fidesznek összesen csak 10%-a lenne, akkor akármilyen választási rendszer mellett vesztene...
nem a körzetek átszabása miatt nyert, azon legfeljebb csak a győzelem mértéke függött, attól most nem éreznéd jobban, ha még 20 szoci nyomogatná a nem gombokat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.12.12 16:39

@atombandi: khm...

A választási körzetek átrendezését mintha icipicit elfelejtené.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2015.12.12 16:33

@pastorius:
független az, hogyan hogyan oldották meg. lehet a hogyanokon vitázni, a lényeg, hogy a hiány csökkenjen. az adóemelések megszüntetését, az oktatás javítását, meg a normális egészségügyet az embereknek kell kikövetelniük. láthatóan erre nem veszik a fáradtságot. egyikre sem. nekik elég egy orbán poszter a bálványimádáshoz, és adóznak, hülyülnek, és megdöglenek idő előtt. még büszkék is rá. ebben az esetben nem a kormány a hitvány, hanem azok, akik megválasztják...

hozzáteszem, a szocik is inkább hírhedtek voltak az oktatási meg egészségügyi reformjuktól, mint híresek. és az adózási rendszer is az egyik legkorszerűtlenebb volt európában, az elvonás mértéke meg ugyanekkora, mint most. szóval nem is tűnik úgy, hogy jobbra lehetne cserélni az irányító garnitúrát, ezért is tapintható az apátia, és ezért menekül a tömeg abból az országból. én is lábbal szavaztam, egyáltalán semmi nem garantálja, hogy 10-20 év múlva jobb lesz magyarországon élni. az ellenkezőjére viszont jó nagy esély van...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html