A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján megjelent tanulmány, melyet Kincses Áron kutató jegyez, hivatkozik Hablicsek László 1996-os megállapítására, mely szerint Magyarországon belátható időn belül leginkább "a nemzetközi migráció lehetőségei képesek mérsékelni a népességfogyást". A hivatal kiadványában arra a kérdésre kereste a választ, hogy kik jönnek, honnan jönnek, miért jönnek Magyarországra, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve hol telepednek le.

Az anyag szerint a migráció motivációja folyamatosan változik, így a letelepedésre vagy pusztán a jövedelemszerzésre irányuló bevándorlás mellett megjelent a tanulási célú és az időskori migráció (a Balaton térségét például sok német, osztrák, holland és svájci nyugdíjas, magasabb életkorú választja új lakóhelyül a nyugdíjak jobb vásárló erejének kihasználása, illetve a természeti értékek miatt). A családegyesítéssel kapcsolatos motivációk is hangsúlyosak, sokszor a nemzetközi migráció egyik fő befogadási csatornáját jelentik.

Kapcsolódó

Kik az itt élő külföldiek?

A Magyarországon élő külföldiek összesen 161 állampolgársággal rendelkeznek és 195 különböző országban (társult országokkal és külbirtokokkal együtt) születtek. Magyarán a KSH felmérése szerint szinte nincs a világnak olyan része, ahonnan ne érkeztek volna Magyarországra külföldiek letelepedési szándékkal. Ennek is köszönhető, hogy a migráns eredetű népesség aránya lassan eléri a lakónépesség 5 százalékát.

Magyarországon élő, migrációban részt vett csoportok országok szerint (2011)

Forrás: KSH
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

Persze nem mindegy, ki, honnan és milyen szándékkal jött: hazánk elsősorban az európaiak számára jelent célpontot, inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások a jellemzőek, így a legtöbben a szomszédos országokból érkeztek. Sokan például akkor, amikor a rendszerváltás után kisebbségellenes politika volt Romániában, vagy valamivel később a délszláv háború miatt. Ide kapcsolódó érdekes adat, hogy a Romániában született, de Magyarországon élő személyek száma magasabb, mint Szeged teljes népessége.

Magyarországon a vándorlások mérete és összetétele jelentősen különbözik a nyugat-európai országok profiljától. A 2001-es adatok szerint Magyarország a globális, kontinenseken átívelő világméretű migrációban (a többi közép-európai országhoz hasonlóan) geopolitikai helyzeténél fogva kisebb mértékben vett részt. Hazánk inkább a Kárpát-medence népessége számára jelentett célpontot, azaz inkább a kis távolságú nemzetközi vándorlások voltak a jellemzőek. Ez a meghatározottság azonban 2011-re csökkent : a nyugat-európai, ázsiai, afrikai, amerikai migránsok száma dinamikusabban emelkedett, mint a Kárpát-medence országaiból érkezőké. A más kontinensekről bevándorló népesség száma duplájára emelkedett, a német, az angol, a francia, az olasz állampolgárok száma megháromszorozódott, a hollandoké, a belgáké és a spanyoloké pedig ennél is nagyobb mértékben ugrott meg.

Hol telepednek le a migránsok?

A KSH kutatója kimutatta azt is, hogy a Magyarországon élő migránsok által leginkább preferált öt településen (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Kecskemét) élt 2011-ben a külföldiek 49,7 százaléka.

A külföldiek aránya 2011-ben Rajkán volt a legmagasabb, egészen pontosan 37,4 százalék. Ezen felül Somogysimonyiban 25,8, Gosztolán 23,5, Iborfián 22,2, Balatongyörökön 20,7, Komlódtótfaluban 18, Nemesbükön és Vindornyafokon pedig 17-17 százalékot mért a KSH. Budapest a 3,4 százalékos migránsarányával a települések között a 224-edik, Szeged (3,1 százalék) pedig a 270-edik volt. Érdekesség, hogy a települések több mint felében úgy növekedett a külföldiek száma, hogy közben a magyar népesség csökkent. Több határ közeli nagyváros esetén (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza) a magyar népesség stagnálása a külföldiek számának növekedésével járt együtt.

Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut

A migránsok fiatalabbak a lakónépességnél, így a vándorlásnak fiatalító effektusa van Magyarországon - állapította meg Kincses. A 2001-es népszámlálás alkalmával hazánkban a lakónépesség átlagéletkora 39,2 év volt, 2011-ben pedig 41,5 év, miközben a külföldiek átlagos életéveinek száma 34,2-ről 38,7-re változott.

A kutató megállapította azt is, hogy a külföldiek átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a lakónépesség. Ez a tendencia a vizsgált tíz év alatt nem változott. Magyarországon 2011-ben a 25 éves vagy idősebb népesség 47,7 százalékának volt legalább érettségije. A külföldi állampolgároknál ez a ráta 58,6 százalék volt. A 24 évnél idősebb népesség 36,7 százalékának volt érettségije 2001-ben, a külföldiek esetén ez az arány már akkor is 55,1 százalék volt. A KSH honlapján megjelent anyag szerint a felsőfokú végzettségeknél még markánsabban tetten érhető, hogy "Magyarország jelentős szellemi tőkéhez jut a migrációs folyamatokban": a 25 éves vagy idősebb külföldiek csaknem harmada rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel.

Magyarország települései a legtöbb ott élő külföldi állampolgársága szerint (2011)

Forrás: KSH
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

Érdekesség, hogy minél messzebbről érkeznek a migránsok, annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Földrészenként vizsgálva összességében a legalacsonyabb az európaiak végzettségi szintje: 2011-ben a 25 éves vagy idősebb korosztály 56 százaléka rendelkezett érettségivel vagy magasabb végzettséggel. Az azonos korcsoportba tartozó afrikai országokból érkező állampolgárok 76, az amerikai kontinensről érkezők 81, az Ázsiából érkezettek 68 százalékának van legalább érettségije.

Ezek után nem meglepő, hogy amíg a 2011-es népszámlálás adatai szerint a magyar 25-64 éves korosztály 64,4 százaléka volt foglalkoztatott, addig ez az arány a külföldieknél 70,2 százalék volt. A munkanélküliek aránya a 25-64 éves korcsoportban a lakónépességre 2001-ben 5,7 százalék volt, ami 2011-re 8,7 százalékra emelkedett. A külföldiek esetén ellentétesek a tendenciák, a munkanélküliségi ráta a fenti korcsoportra 5 százalék volt 2001-ben, mely a legutolsó népszámlálás adata alapján 4,6 százalékra csökkent. Éppen ezért a KSH szerint a Magyarországon élő migránsok a helyben születettekhez képest alacsonyabb szegénységi kockázattal rendelkeznek.

Kellenek a képzett migránsok

A szakanyag szerzője, Kincses Áron összefoglalójában úgy véli, hogy bár Magyarország elmozdult a lokális migrációtól a globális felé, ám ez utóbbi során a befogadó országokban általánosan tapasztalható negatív hatások Magyarországon nem érhetők tetten. A migrációnak a közvetlen népességpótló szerepe mellett pozitív gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai is vannak: fiatalabb korszerkezet, magasabb iskolázottsági szint, több foglalkoztatott, kevesebb munkanélküli jellemzi a migránsokat a lakónépességhez képest.

Magyarország migrációs bevándorlási tere folyamatosan bővül, ami azt jelenti, hogy a szomszédos országok súlya meghatározó marad, de folyamatosan csökkenni fog, több ázsiai és afrikai migránssal számolhatunk a jövőben. A nemzetközi migráció jelensége a szerző véleménye szerint a következő évtizedekben is pozitívan hat majd nemcsak Magyarország népességszámára, hanem gazdasági és társadalmi szerkezetére is. Ugyanakkor Kincses szerint a demográfiai válságokkal szemben a hosszú távú megoldást a termékenység növelése jelentheti, a nemzetközi migráció csak részmegoldást lehet, még akkor is, ha képzett emberek érkeznek. Az aktuális migrációs kérdésekkel is összefüggésbe hozva az illegális migráció során ellenőrizetlenül, nagyobb tömegű, általában alacsony iskolai végzettségű sokaság érkezése nem menti meg Magyarországot a demográfiai válságtól. Ezekben az esetekben a közvetett hatások sokkal inkább negatívak lehetnek hazánk számára.