A MKKE (Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) szakmai és a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) anyagi támogatásával a Tárki (Társadalmi Kutatási Intézet Zrt.) 2020 nyarán kutatást végzett a magyarok olvasási és könyvvásárlási szokásainak feltérképezésére.

A 2005-ös kutatási eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya; 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13 százaléka olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25 százalékuk olvasott rendszeresen. A vizsgált időszak egészét tekintve (1981-2020) jelenleg a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasók aránya - hívta fel a figyelmet közleményében az MKKE. A rendszeresen olvasók aránya 1989-ben még 35 százalék volt, míg a soha nem olvasóké 24 százalék.

QP | Quality Placement

Már bevallják: nem szeretnek olvasni

A tejes felnőtt magyar társadalmat reprezentáló kutatás szerint a könyvet sohasem olvasók közül a legtöbben azt említették okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45 százalék), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33 százalék). Figyelemre méltó, hogy 2002-ben és 2005-ben a nem olvasók jóval kisebb arányban mondták azt nyíltan, hogy nem szeretnek olvasni (22 százalék, illetve 17 százalék), inkább az időszűkére hivatkoztak elsősorban (39 százalék,illetve 46 százalék).

T
Kép:

A férfiak többsége nem olvas könyvet

Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.

Szinte soha nem olvas könyvet a férfiak 59 százaléka, a középkorúak 60 százaléka, az alacsonyan iskolázottak 72 százaléka.

A teljes felnőtt magyar népességet célzó kutatás megerősíti azt a korábbi eredményt, hogy a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek és a szórakoztató irodalom a legnépszerűbb műfajok.

A magyarok többsége nem vesz könyvet

Jelenleg a felnőtt népesség több mint fele (58 százalék) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százaléka legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1 százalék azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.

A költési szokásokat a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mérte fel a Tárki, mivel elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon. A vásárlók - és háztartásaik - átlagosan 12 661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100 ezer forint volt). A legkevesebbet a községekben élő, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.

A hagyományos nyomtatott könyvek magabiztosan tartják könyvpiaci dominanciájukat: az elmúlt egy évben nyomtatott könyvet a teljes népesség 34 százaléka, e-könyvet 2 százaléka, hangoskönyvet pedig 1 százaléka vett.

Az akciókat keresik a könyvszeretők

A leginkább vásárlásra ösztönző akciók közé tartoznak az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85 százaléka használ ki tudatosan, miközben (55 százalékukra jellemző a vásárlás elhalasztása az időszakos akciók idejére - állapította meg a felmérés eredményei alapján a Tárki.

A kutatás megállapításait itt olvashatja el.