Kiderült, mennyire fájt a magyaroknak a járvány miatt megállított egészségügy

Minden negyedik magyarnak keletkezett egészségügyi problémája a veszélyhelyzet idején felfüggesztett egészségügyi ellátások miatt. A nőket, az alacsonyabb végzettségűeket, az idősebbeket és a községekben élőket az átlagnál jobban érintette, hogy a bajukkal nem tudtak időben orvoshoz fordulni - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Szepesi Anita, 2020. május 28. csütörtök, 06:40
Fotó: Getty Images

Az első magyarországi koronavírusos eset regisztrálása, március 4-e után nem egészen két héttel Kásler Miklós utasítására felfüggesztették a halasztható egészségügyi ellátásokat az országban, hogy a vírus terjedését gerjesztő személyes kontaktusokat a minimálisra csökkentsék. Egy hónappal később a kórházi ágyak felét is "felszabadították", hazaküldték a betegeket, hogy az esetleges koronavírusos rohamban ne állhasson elő a bergamói katasztrófahelyzet, folyosókon fekvő, vagy kórházon kívül maradó ellátatlan betegek tömegeivel.

A nem koronavírussal összefüggő ellátások felfüggesztésekor az egészségügyi vezetés azt hangsúlyozta, hogy csak olyan beavatkozások, ellátások halaszthatók, amelyeknél az időbeli késlekedés nem vezet tartós egészségkárosodáshoz. Ennek ellenére az ellátórendszer megállítását felkavaró hírek övezték, a szakellátás a 65 évnél idősebb orvosok kivonása miatt lényegében szétesett, sok volt a panasz a telefonos konzultációk elérhetetlenségére.

Az orvos-beteg találkozások minimalizálása érdekben leállított ellátások miatt a Magyar Orvosi Kamara láthatatlan áldozatokról írt, hangsúlyozva, hogy a nem koronavírusos betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, s az ellátat­lanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet. A nem koronavírusos betegek ellátásainak ilyen mértékű halasztása nem megengedhető, s az ellátatlan esetek felgyűlése a jár­vány okozta veszélyhelyzet végén, egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek és társadalomnak, gazdaságnak okoz majd kezelhetetlen gondot.

A rohamszerű ágykiürítéseket kísérő kormányzati kommunikáció szintén azt hangoztatta, hogy csak a kórházi kezelésre nem szoruló betegeket küldik haza, állapotukat kezelőorvos, vagy egy grémium ítéli meg és csakis orvosszakmai döntés születhet. Az akciót felháborodás, értetlenség és tragikus események kísérték, majd a napokban az arra utasítást adó, egészségügyért is felelős Kásler Miklós miniszter a kezelőorvosokra hárította a lépésért a felelősséget.

Kijelentette, ő soha nem utasította a betegek hazaküldésére a kórházakat, ezekért a döntésekért az orvosoknak kell vállalni a felelősséget. Kásler állítását a MOK határozottan visszautasította. Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig több alkalommal is kijelentette az operatív törzs tájékoztatóján, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) nem érkezett panasz ellátásra szoruló nem covidos betegek hazaküldése miatt.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból ugyanakkor az derül ki, hogy a magyarok negyedének keletkezett egészségügyi problémája a veszélyhelyzet alatt felfüggesztett egészségügyi ellátások miatt.

Nemek szerint vizsgálva az látható, hogy a nőket rosszabbul érintette az ellátás felfüggesztése - több más felmérés bizonyítja, hogy egészségtudatosabbak és gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint a férfiak - , mert míg a férfiak 22 százaléka jelzett az ellátás hiányából fakadó egészségügyi gondot, a nők aránya 28 százalékos volt.


Pulzus

A korcsoportos bontásból kiderül, hogy nem meglepő módon a 60 évek felüliek jártak a legrosszabbul a covidos betegek priorizálása miatt az ellátások halasztásával, e korosztály 30 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két és fél hónap nyomot hagyott az egészségén.

Ugyanakkor a középkorúaknak - 40-59 évesek - csak alig ötöde jelzett a felfüggesztett ellátás miatt keletkező egészségügyi problémát, a 18-39 éves korosztályban viszont szintén magas volt - 27 százalék - az egészségügy gondokkal szembesülők aránya.


Pulzus

A lakosság általános egészségi állapotát, életkilátásait tükröző trend mentén alakul az egészségügyi problémák megjelenése az iskolai végzettségtől függően. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők közül voltak a legtöbben - minden harmadik válaszoló, akiknek egészségügyi gondjaik fakadtak abból, hogy a veszélyhelyzet idején nem jutottak el orvoshoz, míg az érettségizettek és a diplomások közel negyede járt így.


Az ellátás hozzáférhetőségében covidtól függetlenül is hatalmasak az országon belüli különbségek, egyenlőtlenségek, így nem csoda, hogy a településtípusonkénti csoportosításban a községek lakói jártak a legosszabbul, közülük majdnem minden harmadik embernek egészségügyi problémája lett abból, hogy az elmúlt két és fél hónapban nem jutott ellátáshoz, míg a budapestiek negyede járt így. A megyeszékhelyek és az egyéb városi lakosok kicsit több mint ötödének az egészsége bánta az ellátások felfüggesztését.


A 15-20 ezer covidos betegek megmentésére hatalmas erőforrásokat, pénzt (csak eszközbeszerzésre 400 milliárd ment el), kapacitást, eszközöket allokáltunk, miközben a felmérés szerint millióknak kellett lemondani, vagy halasztani a számukra szükséges ellátást, ami miatt a felnőtt magyarok negyedének egészségügyi problémája keletkezett, s miközben - mint az egy minapi konferencián is elhangzott-, többféle krónikus betegséggel élő, egyenként százezres populáció a forráshiány miatt nem jut hozzá a megfelelő terápiához, s miközben több tízezer az elkerülhető halálozások száma évente.

A kórházi ágyfelszabadítás kapcsán azonban azt is érdemes megjegyezni, hogy miután a koronavírus itthon főként a zárt közösségekben - idősotthon, kórház - terjed, lehet, hogy a kiürítésnek is komoly szerepe volt abban, hogy ilyen alacsony maradt a fertőzöttek száma.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

toferi41@freemail.hu, 2020.05.28 11:33

@MaTar: Azt gondolom, hogy ilyenkor azok akiket nem láttak el időben és megfelelő színvonalon, azoknak jogi úton kellene igényüket érvényesíteni, mert az egészségügyi törvény alapján a biztosított betegnek az ellátás az jár, és akkor amikor erre az igénye felmerül a gyógyításra és azon a színvonalon amilyenen a szakma korábban , és az igény felmerülésekor gyógyított!Az egészen biztos, hogy a telefonon adott távgyógyítás a házi orvosoknál, és a szakellátások beszüntetése, illetve szűkített működtetése és a kiírt , tehát tervezett műtétek elhalasztása az a betegek egészségének veszélyeztetését jelenti és e miatt az állam nem teljesítette a törvényi kötelezettségét felelősséggel tartozik.A felelősségre vonás polgári jogi formája a kártérítés, a büntetőjogi formája a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása lehet.Kásler is megmondta a hazaküldött betegnél, hogy a kórházi ellátás szükségességéről az orvosnak kellet dönteni az esküjük alapján, és akit csak kórházba lehetett betegellátásban részesíteni, azt nem kellett volna hazaküldeni!Ez azt jelenti hogy a korona vírus járvány idején a betegellátó intézménynek a betegségre tekintet nélkül a gyógyítást el kell végezni!Ha ezt a kórházak , intézmények nem tették meg akkor a miniszter is azt javasolta, hogy kezdjenek eljárást a a betegjogi képviselőnél, de szerintem jobb ha a kórház igazgatójához, vagy a járóbeteg intézmény vezetőjéhez fordulnak az ellátásban nem , vagy nem megfelelő ellátásban részesülők!Ha nem teljesíti az intézmény a követelésüket, a reparációt, akkor bírósághoz kell fordulni, mert az igényük csak így kényszeríthető ki!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2020.05.28 08:49

A korábbi színvonaltól elmaradt ellátás, ha a későbbi felismerés, vagy a megkésett terápia tényleges kárt okozott, kártérítés alapja lehet, de kár nélkül is sérelemdíjra adhat alapot. Igaz az egészségbiztosítási törvény jogosultsági feltételei utalnak az egészségügy teljesítő képességére, de talán annak mértékét nem határozhatná meg az állam kizárólagos döntési jogkörrel. Végül is kifizetett szolgáltatásról van szó, amelynek minőségével kapcsolatban a jogosultnak is lehetnek elvárásai. Az a módszer azonban, amit a szerződött egészségügyi szolgáltatók, a járványügyi intézkedésekre hivatkozva általánosan alkalmaznak teljes mértékben elfogadhatatlan. Megfelelő szervezéssel elkerülhetők lennének a sorállások, biztosíthatók az igény szerinti kapacitások. Sajnos semmilyen eszköze nincs a járulékfizetőnek arra, hogy a törvényes jogait érvényesítse. A panaszeljárások, betegjogi kifogások jogérvényesítésre alkalmatlanok, eredményességük a diszkrecionalitás szintjén sem mérhető. Nem lehet hivatkozási alap más országok helyzete. Az alapvető normákat itt kell betartani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2020.05.28 07:26

Annak aki az ellátatlanság miatt halt meg annak már semmi sem fáj. A családjának viszont nagyon !!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html