A WHO nem egészségügyi rendőrség, hanem tudományból táplálkozó nemzetközi szervezet, amely tudományos eredmények alapján leszűrhető ajánlásokat közvetít. Az ajánlásokat országonként, területenként, és a fertőződés gyakoriságaként pontosítják, de ezek csak ajánlások, amelyek átvételéről az országok hatóságai döntenek - fogalmazott Ledia Lazeri a koronavírus-járvány tapasztalataival foglalkozó beszélgetésen.

A második hullámra vonatkozó kérdésekre kifejtette, az esetszámok növekedése nem jelenti feltétlenül a járvány második hullámot, inkább annak a jele, hogy a szigorítások feloldásával az emberek visszatértek a korábbi életmódjukhoz, pedig amíg nem áll rendelkezésre koronavírus elleni vakcina, vagy hatékony gyógymód, addig nem élhetünk úgy, mint korábban. Lehet, hogy továbbra is a járvány első hullámát éljük - mondta, és mint kiderült, a WHO sem tudja, hogy miről lehet felismerni a második hullámot.

Dolgoznak az aeroszolos terjedés elleni védekezésre vonatkozó ajánláson

A WHO ajánlásai mindenesetre folyamatosan igazodnak a tudományosan igazolt, bizonyítékokkal alátámasztott eredményekhez - hangsúlyozta Ledia Lazeri. Az átadás, a megfertőződés módjával kapcsolatban úgy fogalmazott, ma már tudják azt, hogy a vírus nagyon kicsi cseppekben is jelen lehet, és ott marad a légtérben. Az aeroszolos terjedés elleni védekezésre viszont még nem dolgoztak ki új ajánlást.

Két év egy biztonságos vakcina

A WHO magyarországi irodavezetője elmondta, világszerte összehangolt erőfeszítéseket tesznek a vakcina kifejlesztése érdekében, százötven különböző kísérlet fut párhuzamosan, a komolyan számításba vehetők száma azonban húsznál kevesebb. A vakcinagyártás lassú, körülményes folyamat, adott várakozási időkkel, amelyek lerövidítése a minőség rovására megy. Egy biztonságos vakcina kifejlesztésére legalább két évre van szükség.

A vakcina elérhetőségével kapcsolatban kifejtette, a WHO igyekszik előmozdítani a szolidaritást, az a céljuk, hogy a vakcina minden ország, a kedvezőtlenebb anyagi helyzetű államok számára is elérhető legyen. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a világszervezet csupán ajánlásokat tud adni, végrehajtási hatalma nincsen.

Arra a kritikára, hogy a járvány kitörésekor a szervezet késlekedett az intézkedésekkel Ledia Lazeri úgy reagált, hogy 2019 legutolsó napján érkezett információ a kínai hatóságoktól az új, tüdőgyulladást okozó vírustörzs izolálásáról. Ilyenfajta bejelentéseket azonban napi szinten sokat kapnak, de csak bizonyítékok birtokában fogalmazhatnak meg ajánlásokat, amint ez rendelkezésre állt, január 30-án, kiadták a legmagasabb szintű vészhelyzeti figyelmeztetést.

Tanulságok

A járvány tanulságait firtató kérdésre elsőként és legfontosabbként a kombinált - a népegészségügyi és a szociális, társadalmi intézkedések együttesen - intézkedések hatékonyságát említette. Indokoltnak nevezte az óvatosságot a határok újranyitásánál és a gazdaság élénkítésénél. A tanulságok közé sorolta, hogy a legnagyobb kockázatnak kitett csoportokat - idősek, egészségügyi dolgozók -  jobban kell védeni a második hullámban, amihez az állampolgárok együttműködésére is szükség van. A következő hullámra való felkészülés kapcsán megemlítette, hogy a szükséges egészségügyi szolgáltatások fenntartására is nagyobb figyelmet kell fordítani.

Magyarországon az időben meghozott intézkedésekkel sikerült elkerülni a katasztrófát, illetve az egészségügyi ellátórendszer nem terhelődött túl. Magyarország meghallgatta a WHO-t, és tanult más országoktól a szükséges lépésekről - mondta az irodavezető, kiemelve, hogy a WHO és a magyar hatóságok közötti harmonikus együttműködést, az Emmivel, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal folytatott folyamatos kommunikációt.

Gazdaság vs. egészség

Ledia Lazeri szerint mindenhonnan óriási a nyomás  a gazdasági veszteségek csökkentésére, a gazdasági előnyök előtérbe helyezésére, de a WHO álláspontja szerint az egészség fontosabb, s egy prosperáló gazdaság alapja - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a döntés politikai prioritás kérdése, s a döntéshozók különféleképpen priorizálnak.

Hogy pótolják a kilépő USA befizetéseit?

A WHO éves költségvetése 4,6 milliárd dollár, amit a tagországok befizetései fedeznek, s egyelőre még nem tudni, hogy az USA kilépésének milyen gazdasági hatása lesz a szervezetre. Németországtól és Franciaországtól azonban már kaptak felajánlást a kieső bevétel pótlására. Külön kezelik a vészhelyzeti költségvetést, ennek mértékről azonban nem közölt adatot a magyarországi irodavezető.