Ötezerhez közelítő új fertőzött, száznál több halott, közel 5500 kórházi, köztük 306 géppel lélegeztetett beteg a pénteki mérleg. Orbán Viktor péntek reggel arról beszélt a közrádióban, hogy november 21-én, azaz két hét múlva 2240-ra nőhet az intenzív ellátást igénylők száma, december 10-én ez a szám 4480-ra emelkedhet, ami akkor 30-32 ezer kórházban ápolt koronavírusos beteget jelent, szerinte körülbelül ez az egészségügy teljesítőképességének határa.

Ez öt hét alatt meghatszorozódó kórházi betegszámot jelent, miközben a sürgősségi orvosok csütörtöki konferenciáján a Medicalonline szakportál beszámolója szerint már túlcsordult ellátórendszerről beszéltek az előadók, kórházi orvosok Facebook-posztjai tanúskodnak róla, hogy nagy, megyei intézmények már alig tudják elhelyezni az intenzív ellátásra szoruló betegeket, az orvoskamara titkára pedig további szigorítások hiányában már hetek múlva a tavaszi olaszországi helyzethez hasonló képre számít a Népszavában megjelent interjújában.

Tényleg nem állunk rosszul?

A drámai számok és jóslatok közepette Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki bejelentkezésekor azzal nyugtat, hogy bár világszerte, így Európában és Magyarországon is exponenciális a fertőzöttek számának a növekedése, ezzel együtt persze a kórházi betegeké és a halottaké is rohamosan gyarapodik, nemzetközi összehasonlításban Magyarország nem áll rosszul, a fertőzöttek egymillió lakosra vetített számát nézve az EU 27 országa között az utolsó harmadban, a halottak számát illetően a középmezőnyben foglal helyet. Csakhogy a tisztifőorvos által idézett rangsorral több baj is van.

Az egyik, hogy a járvány teljes időtartamára vetített számok nem relevánsak az aktuális helyzetre. A másik baj maga a járványgörbe, ami csak addig jelzi a járvány valódi alakulását amíg a görbe alapját jelentő, laboratóriumi vizsgálattal kimutatott pozitív esetszám nem haladja meg az összes elvégzett vizsgálat 5 százalékát és nagyjából állandó arányú a detektált fertőzöttek aránya.

A görbe és a valóság elvált egymástól

Ha a pozitivitási arány 5 százalék fölé nő, ráadásul állandóan változik, akkor a járványgörbe elválik a valóságtól. A járványgörbét mindig csak az adott ország tesztelési gyakorlatával együtt érdemes értékelni. Magyarországon a tesztelési kapacitás már szeptember óta nem tartja a lépést az igényekkel, a kimutatott fertőzöttek aránya azóta meghaladja az 5 százalékot, október eleje óta tartósan 10 százalék fölötti, az utóbbi hetekben pedig jellemzően már 20 százalék fölötti a mutató, így ennek a járványgörbének semmi köze nincs a valósághoz, következésképpen lehet azt mondani, hogy az európai országok között az utolsó harmadban foglalunk helyet a fertőzöttek számát illetően, csak éppen ennek az aktuális helyzet szempontjából nincs sok relevanciája.

Az aktuális járványügyi helyzetnek jobb indikátora a halálozások alakulása, de ebben az esetben félrecsúszik a helyzetértékelés, ha március 18. óta számoljuk az áldozatokat. Valós képet akkor kapunk, ha az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC)  gyakorlatát követjük, amely a halálozásoknál is az egy, illetve kéthetes kumulatív halálozással számol. Ebben az esetben pedig a nemzetközi összehasonlítás már nagyon drámai eredményhez vezet, a százezer lakosra jutó, 14 napos kumulatív halálozásban Magyarország ugyanis az EU/EGT tagállamok között a 3. legrosszabb eredményt mutatta Csehország és Belgium után október végén.

Négy, kockázatot jelző indikátorból négy rossz

A fertőzési láncok megszakítása és korlátozó intézkedések nélkül a koronavírus reprodukciós rátája (R) - ez a szám mutatja, hogy egy fertőzött hány embernek adhatja át a vírust -  2,5 - 3 lehet. Augusztus végén, a közösségi terjedés beindulásakor ez az R szám 2,2-n állt. Jakab Ferenc virológus az MTA-n tartott szerdai előadását követő kérdésekre válaszolva most 2 - 2,5 -es reprodukciós rátáról beszélt. Minden arra utal, hogy az exponenciális gyorsulás mellett még messze vagyunk a csúcstól, ráadásul a fertőzés most már az összes korosztályban nyílegyenesen tör fölfelé.

Az ECDC kockázatértékelése szerint komoly aggodalomra okot adó járványügyi helyzetű ország az, amelyre a szervezet négy indikátora közül legalább kettő igaz. Jelen helyzetben Magyarországra mind a négy indikátor igaz.

A négy indikátor:

1. Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a 14 napos bejelentett új esetszám. Ez a november 5-i adatok szerint Magyarországon 430 volt.

2. Magas (100 ezer lakosra vetítve legalább 60) vagy növekvő a 65 éven felüliek körében detektált új esteszám. A november 5-i magyar adat meghaladja a 360-at, az esteszám több hete folyamatosan növekvő.

3. Meghaladja a 3 százalékot a laborvizsgálatokkal igazolt pozitív esetek száma. A magyarországi tesztpozitivitás október 12-18 között meghaladta a 20 százalékot.

4. Magas (egymillió lakosonként legalább 10) vagy folyamatosan növekvő a 14 napos halálozás. Magyarországon a november 5-ét megelőző 14 nap alatt Covid-19-ben egymillió lakosra számítva több mint 80 beteg hunyt el.

Mindezek alapján az ECDC kockázatértékelése szerint  jelentős aggodalomra okot adó a járványügyi helyzetünk.