A kamara az egészségügyisek oltása körül különös anomáliákat lát

Magyarországra az EU által lekötött Pfizer-vakcinából első lépésben nagyjából 9000, majd a következőben újabb 70 000 adag oltóanyag érkezett. Egy adagnyi csomagolt oltóanyagból 5-7 ember beoltására elegendő dózis nyerhető ki. A megbontott, felolvasztott oltóanyag csak rövid ideig felhasználható, ha ekkor nem érkezik meg a beoltandó megfelelő számú ember, sajnos nem eltárolható - írja a MOK honlapján Svéd Tamás.

Így járt egy magyar orvos, aki regisztrált volna az oltásra

Ez a mennyiség elvileg közel 80 000 ember beoltását tenné lehetővé a napokban, csakhogy az illetékesek nem bíznak benne eléggé, hogy a második adaghoz szükséges mennyiség is időben megérkezik, ezért a rendelkezésre álló anyag felét a második oltásra tartalékolják. Első lépésben ezért mintegy 4500, másodjára nagyjából 35 000 embert oltanak be.

Svéd szerint a biztonságra törekvés racionális, de mint írja, szomorú, hogy a tervezés és szervezés biztonsága és megbízhatósága, Magyarország "lobbiereje" az oltások megszerzésében most csak ezt teszi lehetővé: cirka 40 000 oltás 140 000 egészségügyi dolgozóra és 10 millió lakosra.

Nincs racionális prioritási sorrend

Ráadásul még e korlátozott mennyiség elosztása sem racionális a prioritási sorrend híján: például első lépésben a Covid-ellátók, akiknek semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot, majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók, sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói, a munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók, a légutat biztosító aneszteziológusok és jelenleg is dolgozó fogorvosok következhetnének, akinek a megszervezett és levezényelt beoltásával valószínűleg az első adag vakcina közel el is fogyna. Csakhogy a jelek szerint messze nem ez történik - írja Svéd.

Az oltások elindulásával  a MOK-hoz eljutó hírek és oltottságot hirdető Facebook-profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs. A MOK titkára szerint nem az oltottak hibája, hanem a rendszeré.

Ugyancsak megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy az elsőként kiépült oltóhelyek az oltást saját munkatársaikkal, közte az összes jelentkező irodai dolgozó vakcinázásával kezdték.

"A megyei jogú kórházakban kijelölt oltópontokban pontos menetrend készült a dolgozók számára, a külső, kisebb ellátóhelyek munkatársainak és az alapellátóknak  - akiket szintén ott oltanak  - azonban nem. Nekik jelentkezniük nekik kell, ám vagy működik az oltóhelyek honlapján vagy nem az online időpontkérés, de a működők is gyorsan betelnek. A megadott telefonszámok egy része elérhetetlen, egy kisebb része hibás, leginkább pedig foglalt, túlterhelt. Sikeres hívásnál pedig a hajszolt ügyintéző vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat" - részletezi a tapasztalatokat Svéd Tamás.

Kaotikus a helyzet Budapesten

Budapesten ennél is kaotikusabb  helyzet, az illetékességek még nehezebben átláthatóak.

• A Korányi központban üzemelő oltóhelyet az év legelején telefonon elérve email-es jelentkezést kértek, ezt elküldve válasz nem érkezik.
• A Dél-pesti Centrumkórház (DPC) oltóhely honlapja a leginkább használható, a helyek gyorsan be is teltek, jelenleg csak egy erről szóló, türelmet kérő üzenet van kint.
• Több kórház és a Semmelweis Egyetem klinikái központilag szervezték dolgozóik beoltását, de a tapasztalatok szerint ebben sem volt sok köszönet. Az egyik klinikán például száz körüli ember volt hivatalos az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, és ugyanide szabad személyes bejelentkezést is meghirdettek. Így nemcsak felborult az előre meghatározott sorrend, de a száznál több egészségügyi dolgozó másfél-három órát töltött egy nem nagy területű alagsori helységben összezsúfolódva.
• Ugyanezen időpontban a DPC oltócentrumában megoldották, hogy az oltásra jelentkező egy katonán kívül senkihez sem került másfél méternél közelebb.
• Az oltóponttal - eddig - nem rendelkező budapesti kórházak dolgozói közül sokakat arról tájékoztattak, hogy központi szervezés nem lesz, egyénileg kell jelentkezniük az oltópontokon. Akik ezt rögtön meg is próbálták, szembesültek az oltópontok elérhetetlenségével, telítettségével vagy bizonytalan válaszaival.
• A Szent Imre és Szent János kórház oltópontjai egyelőre csak saját dolgozót oltanak, nem tudják, mikortól nyitnak a "külvilág" felé.
  
• Egy közellátást is végző fogorvos végigtelefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját, és semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek.
• Egy nagy budapesti kórházban a dolgozók délelőtt még arról kaptak körlevelet, hogy önálló és a fentiek miatt rendkívül frusztráló, önálló ügyintézésre ítéltettek, majd délután már arról, hogy a kórház területén másnap nyíló oltóponton oltják majd őket. Azóta kiderült, hogy az előkészített oltópont mégsem jön létre, így aki korábban elkezdte megszervezni saját oltását, majd tegnap délután boldogan abbahagyta - most kezdheti elölről - derül ki Svéd Tamás összefoglalójából.
  

Noha a friss megbetegedések száma csökkenni látszik, a szilveszteri házibulik hatása még csak nagyjából egy hét múlva jelentkezik, továbbá az angliaihoz hasonló vírusmutációk behurcolása vagy helyi megjelenése még jelentősen ronthatják a helyzetet. A járványnak ezek nélkül is messze még a vége - hangsúlyozza Svéd Tamás, kiemelve, hogy a legfőbb cél az oltási hajlandóság növelése kellene legyen - a megfelelő mennyiségű oltás beszerzése mellett.

Az oltási hajlandóság növeléséért a MOK-nál mindent meg is tesznek, ám ha az oltást elfogadni szándékozók ilyen mértékű frusztrációnak lesznek kitéve a hozzájutás során, az nagyon nem az átoltottság mielőbbi elérését segíti majd - fogalmaz a MOK titkára.

A teljes írás itt olvasható.