Koronavírus: megszólalt a NAV egy fontos ügyben

A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetben sok adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről rászoruló személyeknek, szervezeteknek. Ezek adózási helyzetről adott ki ismertetőt a NAV.
Domokos László, 2020. május 14. csütörtök, 14:47
Fotó: Getty Images

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a magyar kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezései is - írta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Eszerint a fizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén - az adójogszabályokat felülírva - annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

  • végzett tevékenységet vagy
  • a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

Így nincs adófizetési kötelezettség a tevékenységvégzés után, ha azt a jogalany 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével az illetékes adóhatósághoz bejelenti, valamint az így kapott vagyoni érték után. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

A termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik az adómentes körbe, ha

  • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,
  • a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
  • a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,
  • ingyenesen

kerül sor.

Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint - írta az adóhivatal.

A koronavírus-járványban az adózók számos módon nyújtanak segítséget magánszemélyeknek. Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a törvényi feltételeknek, de ide esik a részükre biztosított ingyenes étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő, térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás (fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás (közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások adómentesen biztosíthatók - derül ki a NAV oldaláról.

A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet ennek a szabálynak. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet miatt veszítették el a munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Mi a helyzet a home office-szal?

Ugyanakkor a munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére juttatott eszközök, termékek esetén az adómentesség korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e.

Például egy tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott munkavállalójának tulajdonba adott laptop nagy valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem alkalmazható.

Nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik, és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a laptop használatának biztosításával is.

Ha a juttató a laptop tulajdonba adása helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás amúgy is adómentes, mivel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény szerint adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

Mi van a maszkokkal?

Ha például egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését és azt ingyen biztosítja, akkor ezen juttatásra tekintettel a munkavállalóknak a járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára (akik az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról szóló kormányrendelet alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja, hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Amikor egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű ajándék. Emellett a kereskedő a maszkok beszerzésének áfáját levonhatja, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles tevékenységét szolgálják.

Hogyan kell megtenni a bejelentést?

A bejelentésnek formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában - postai úton vagy E-papír formájában - a stabilitási törvényre való hivatkozással benyújtható. A bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett, vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon).

A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján közzétesz egy bejelenési mintát.

További részletek itt olvashatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK