Koronavírus: így rúghatják ki jogszerűen

Járvány miatt a kormány által elrendelt korlátozások a kis- és középvállalkozásokat, de akár a nagyvállalatokat is abba a helyzetbe kényszeríthetik, hogy nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek. Így a munkaviszony megszüntetésének lehetősége kiemelt kérdéssé válhat a következő időkben. A Kapolyi Ügyvédi Iroda összefoglalta, hogy a munkáltatók a koronavírus járványra hivatkozással miként szüntethetik meg jogszerűen a munkavállaló határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyát.
Domokos László, 2020. március 19. csütörtök, 20:36
Fotó: Getty Images

Munkáltatói felmondás határozatlan idejű munkaviszony esetén

Általános szabály, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, amennyiben az megfelelően (valós, világos és okszerű) indokolva van. Önmagában az iparági okok vagy például a megrendelések kiesése nem mentesít a foglalkoztatási kötelezettség alól.

Ebben az esetben a munkáltatónak úgy kell kezelnie a helyzetet, hogy az ne járjon a munkaviszony megszüntetésével.  Erre többféle megoldás is létezik: ilyen például az otthoni munkavégzés (home office) vagy távolléti díj állásidőre történő fizetése.

Egy járványügyi intézkedés önmagában nem lehet a munkaviszony munkáltatói felmondásának indoka, mivel az nem függ össze a munkavállaló magatartásával, képességeivel vagy egészségi alkalmasságával, illetve a munkáltató működésével - állapította meg Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje.

A rendkívüli intézkedések nyomán azonban a munkáltató működése ellehetetlenülhet, ami a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül, ezért eredményezhet mentesülést. Amennyiben a koronavírus okozta körülmények (csökkenő forgalom, üzlet bezárása) a munkáltató anyagi helyzetét olyan mértékben rendítik meg, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani a tartós foglalkoztatást, a felmondás indokaként alappal lehet hivatkozni azokra a koronavírus okozta gazdasági hatásokra, amelyek átszervezéshez és/vagy munkakörök megszüntetéséhez vezetnek. Egy esetleges jogvitában a felmondást megtámadó munkavállaló - a bírósági joggyakorlatnak megfelelően - nem hivatkozhat arra, hogy az átszervezés célszerűtlen, gazdaságtalan volt, mert ezeket az indokokat a bíróság nem vizsgálja.

Munkáltatói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt megfelelő indoklással ellátott felmondással többek között akkor szüntetheti meg, ha a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt. E kitételnek a munkáltatót érintő vis maior helyzetek felelnek meg. Az ügyvédi Iroda álláspontja szerint a koronavírus miatt elrendelt intézkedések az adott eset összes körülményének vizsgálatától és annak eredményétől függően vis maior tényállásnak minősülhetnek.

Ilyen munkáltatói felmondásnál a dolgozót a felmondási időre járó bér és - 3 évet meghaladó munkaviszony esetén - végkielégítés illeti meg.

Munkáltatói felmondás azonnali hatállyal

Megfelelő indoklással ellátott felmondás mellett a munkáltató azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Egyrészt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A szakértő szerint azonban mivel ezek a felmondási esetek a munkavállaló magatartásával kapcsolatosak, azok a hátrányos gazdasági hatások, amelyeket a koronavírus miatt elrendelt kormányzati intézkedések a munkáltatónak okoznak, nem szolgáltathatnak alapot az azonnali hatályú felmondáshoz. A munkáltató ugyanakkor a határozott idejű munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti, ekkor azonban a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Csoportos létszámcsökkentés

Ha több munkavállalót küldenek el, a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a Munka törvénykönyvének (Mt.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó rendelkezéseire is. Ilyenkor köteles tárgyalásokat folytatni az üzemi tanáccsal a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjáról, eszközéről, elveiről, a következményeinek enyhítését célzó eszközökről, valamint az érintett munkavállalók számának lehetséges csökkentéséről, és a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli mind az üzemi tanács, mind pedig az állami foglalkoztatási szerv felé.

Munkaviszony "felfüggesztése"

Ha a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem szünteti meg a munkaviszonyt, a vis maior következtében a munkaviszony lényegében "felfüggesztésre kerül". E helyzetben a munkáltató nem köteles eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállalót nem terheli a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség, és természetesen nem illeti meg az alapbére. Ezt a helyzetet célszerű az egyértelműség kedvéért írásban is rögzíteni.

A munkáltató azonban ilyen esetben is dönthet úgy, hogy - elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében - a korábbi munkabért vagy annak egy részét folyósítja a dolgozónak; mindezt annak érdekében, hogy a járvány okozta válság megszűnését követően minél előbb folytatni tudja normál működését. Ehhez azonban mindenképpen megállapodás szükséges, mivel a munkabér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme Több uniós tagállam hozott olyan intézkedéseket, hogy ilyen esetre akkor is jár a munkanélküli segély, ha a munkaviszony nem szűnt meg - tette hozzá Horváth Gábor.

HOZZÁSZÓLÁSOK