Május elsején az orvosi egyetemek országos tesztelésbe kezdenek, a mintavételre ma postázzák a meghívókat. Az első eredményeket várhatóan május végén teszik közzé - mondta Merkely Béla. A H-UNCOVER (HUngarian COronaVirus disease-19 Epidemiological Research Országos reprezentatív epidemiológiai kutatás) nevű projekt koordinátora a Semmelweis Egyetem.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával induló vizsgálat legfeljebb egy évig tart, 7 régióban, a 14 éven felüli, magánháztartásban élő lakosság bevonásával, a 17778 fős reprezentatív mintát a KSH segítségével állították össze. A vizsgálatsorozat célja, hogy pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről és az új típusú koronavírussal fertőzöttek és átfertőzöttek valós számáról.

Kapcsolódó

A szűrővizsgálat során orr- és garatváladék mintát  (PCR-teszt a vírus örökítőanyagát mutatja ki) és vérmintát is vizsgálnak (az ellenanyag kimutatása céljából).

Előzetes felmérés szerint a megkeresettek 70 százaléka részt vesz a vizsgálatban, mintegy 11200 főre számítanak. Budapesten és a megyeszékhelyeken, valamint a diplomások illetve az érettségizettek körében nagyobb a részvételi hajlandóság.

A szűrést háziorvosi rendelőkben, járóbeteg ambulanciákon, és mozgó szűrőpontokon, szűrőbuszokon végzik majd el.

A fertőzöttekről illetve az átfertőzöttségről keresztmetszeti képest nyújtó H-UNCOVER vizsgálat időtartama legfeljebb egy év, egy vizsgálat időkerete két hét, két vizsgálat között legalább egy hónapnak kell eltelnie. A vizsgálatot csak azokon végzik el, akik erről előzetes értesítést kaptak, levélben vagy telefonon. A vizsgálatokat mozgó szűrőautók és az Országos Mentőszolgálat munkatársai is segítik majd, annak érdekében, hogy az idősebbeknek, vagy a krónikus betegséggel küzdőknek most se kelljen elhagyni otthonaikat.

A minták több mint 48,5 százalékát a Semmelweis Egyetem munkatársai gyűjtik be, míg, 20,6 százalékot a Debreceni Egyetem, 16,4 százalékot a Szegedi Tudományegyetem és további 14,3 százalékot a Pécsi Tudományegyetem munkatársaitól várnak a laborok.

A vizsgálatot az egyetemek szintjén a klinikai központok elnökei vezetik. A szűrést a Semmelweis Egyetem Budapest, Pest, Nógrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Fejér megyékben, a Debreceni Egyetem Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Hajdú-Bihar megyékben, a Szegedi Tudományegyetem Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyékben és a Pécsi Tudományegyetem Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Vas megyékben végzi el.


A tesztelésben való lakossági részvétel önkéntes és ingyenes, de óriási felelőssége van azoknak, akiket reprezentatívan és véletlenszerűen a KSH adataira támaszkodva levélben és telefonon megkeresnek a munkatársaink - emelte ki a Semmelweis Egyetem rektora. A vizsgálat nem jár fájdalommal, egy kis kellemetlenség árán pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen a lakosság érintettsége, ezzel segítve az ország lakosait és a döntéshozókat a járvány legyőzésében.

Vokó Zoltán, epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának vezetője elmondta, a  vizsgálatban a következő kérdésekre keresik a választ:

  • Mekkora a fertőzés és az átfertőzöttség gyakorisága az egyes társadalmi csoportokban, pl. nem, lakóhely, munkavégzés jellege, krónikus betegségek terén.
  • Milyen gyakoriságúak a társadalmi kontaktusok (lakóhelyen, munkában, munkavégzésen kívül)?
  • Ezek milyen kapcsolatban állnak a fertőzöttséggel/átfertőzöttséggel?
  • Milyen a fertőzők tüneti profilja? Ez alapján lehet az esetdefiníciót finomítani, a szűrési tesztek hatékonyságát javítani.
  • Milyen az egyes potenciális kockázati tényezők (pl. dohányzás, biológiai markerek) kapcsolata a betegség kockázatával?
  • Hogyan alakul a fertőzésen átesettek immunológiai státusza? (A tervek szerint a most kiszűrteket bevonják az ismételt vizsgálatba.)

Mag Kornélia, a KSH munkatársa arról beszélt, hogy a kutatásban 489 település  - Budapest kerületei külön-külön - vesz részt. A címzetteket mától értesítik ügyfélkapun, levélben, vagy telefonon. Csak azok vehetnek részt a vizsgálatban, akiket értesítenek, és mivel miden résztvevő ember több embert reprezentál, ezért fontos, hogy a felkértek részt is vegyenek a felmérésben - hangsúlyozta.

A vizsgálat nagy értéke, hogy több mint tízezren jutnak PCR-alapú vizsgálathoz, ez segít feloldani azt a sok-sok ellentmondást, ami a gyorstesztekkel kapcsolatban az országban keringett - emelte ki Prinz Gyula infektológus professzor. A jövőre nézve pedig azt tartotta fő előnynek, hogy a vérmintákból a későbbiekben, amikor rendelkezésre fog állni megbízható, úgynevezett ELISA-típusú teszt, valóban a lakosság átfertőzöttségéről egzakt adatot lehet majd nyerni. A gyorstesztekről továbbra is el kell mondani,hogy az adatok nagyon ellentmondásosak és hamis biztonságot adhatnak, amikor olyan eredményről értesül a vizsgált személy, hogy ő már védett. Az ellenanyaggal kapcsolatban ugyanis továbbra sem egyértelmű a kép.

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora megerősítette, óriási a jelentősége a PCR vizsgálatoknak, hiszen rengeteg vérminta átnézése alapján látható, hogy a tünetmentes, vagy enyhe tünetes fertőzötteknél, alig, vagy egyáltalán nem mutatható ki az antitest jelenléte.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai vezetője szerint a készülő adatbázis nagyon nagy érték lesz, ami a járványügyi intézkedéseknek és a különböző szcenáriók sokkal pontosabb becslésének alapja lesz majd. Miután nagy kérdés Magyarországon és a világon is az aluldetektálás, különösen fontos, hogy ezzel az adatbázissal lehetőség lesz megmondani, hogy hányan vannak, mekkora hányadot képviselnek a tünetmentesek, hiszen ma már tudjuk, hogy a járványt egyik fő mozgatórugóját képezik azok akik semmilyen tünettel nem rendelkeznek. Az ő azonosításuk különös jelentőségű a járványügyi intézkedések, fertőződési lánc megszakítása szempontjából.