Így juthat több száz milliárdos uniós többletforráshoz a magyar kormány a járványkezeléshez

A koronavírus-járványra válaszul az Európai Bizottság - több más intézkedés mellett - egy beruházási kezdeményezéssel is előállt. A brüsszeli testület összeszedte, miként segítheti ez Magyarországot a járvány okozta válságkezelésben és hogyan juthat a magyar kormány több száz milliárd forintnyi többletlikviditáshoz.
Szabó Zsuzsanna, 2020. április 14. kedd, 17:40
Fotó: Reuters

A koronavírus-járványra válaszul az Európai Bizottság - több más intézkedés mellett - egy beruházási kezdeményezéssel is előállt. A kezdeményezés egyrészt az európai alapok rugalmasabb, az eredeti tervektől eltérő és akár nemzeti önrész nélküli felhasználását teszi lehetővé, másrészt az EU által nyújtott előlegek korábbi kifizetése és későbbi elszámolása révén több száz milliárd forint többletlikviditást biztosít az állami költségvetésnek a válság idején.

A keret kötött, de van mozgástér

Az Európai Bizottság erről szóló összefoglalójában felhívja a figyelmet, hogy a beruházási kezdeményezés megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az Európai Bizottság mozgásterét a tagországok és az Európai Parlament által korábban elfogadott költségvetés keretei jelölik ki, ami váratlan helyzetek fedezésére igen csekély tartalékot tartalmaz csak. Ennek megfelelően a korábban közösen elfogadott keretnél érdemben több forrást nem tud az egyes tagországoknak nyújtani, abban viszont tud segíteni, hogy az európai forrásokat a leghatékonyabban és rugalmasan lehessen felhasználni a koronavírus-járvány elleni küzdelemre. Az Európai Bizottság ennek érdekében döntött arról, hogy mozgósítja az idei évben még rendelkezésre álló utolsó 3 milliárd eurós költségvetési tartalékot is a tagországok egészségügyi rendszereinek támogatására a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében.

Az uniós beruházási kezdeményezés keretében hozott új intézkedések lehetővé teszik, hogy az európai kohéziós politika által a 2014-2020 időszakra biztosított, még fel nem használt támogatásokat a tagországok célzottan a koronavírus-járvány elleni harcra fordíthassák. Vagyis ezeket a forrásokat az egészségügy megerősítésére, a vállalkozók támogatására és a munkahelyek védelmére lehet fordítani, jóval szélesebb keretek között, mint az eddig lehetséges volt. Például vállalkozások működőtőke-támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában is kaphatnak - mutat rá az Európai Bizottság.

A források felhasználását segíti, hogy az a megszokotthoz képest egyszerűbbé és gyorsabbá válik, de a kohéziós politikának a kezdeményezés által érintett alapjai esetében (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap) a programok közötti átcsoportosítás is könnyebbé válik. Emeleltt az alapok között és azokon belül nagyobb átcsoportosításokra is lehetőség nyílik.

Továbbá a kormányok számára az is segítség lehet, hogy a tagállamoknak később kell csak elszámolniuk a kohéziós politika keretében korábban kapott előlegekkel. Ez Európa egészét tekintve összességében mintegy 8 milliárd eurót tesz ki.

A 2020/2021-es pénzügyi évben pedig az egyes fejlesztésekhez nem szükséges a tagországoknak és a végső kedvezményezetteknek az általános szabályok szerint elvárt önrészt biztosítaniuk, a fejlesztéseket teljes egészében az európai támogatások fedezhetik (azaz 100 százalékos lesz az uniós finanszírozás).

Honnan lehet pénze tehát a kormánynak?

Az Európai Bizottság közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország mindhárom már elfogadott és az azokat kibővíteni javasolt módosításokból is profitálhat. Ami a kohéziós forrásokat illeti, a kohéziós politika keretében a 2014-2020 között rendelkezésre álló európai források döntő részének felhasználására Magyarország már ugyan leszerződött, de több operatív programban is vannak még szabad keretek, azaz vannak előkészített, de meg nem hirdetett felhívások. Az is forrást jelenthet a kormánynak, ha egy a kohéziós politika által támogatott fejlesztés átmenetileg vagy tartósan elakadt, akkor a korábban tervezett fejlesztés egésze vagy része helyett a kormányzat egy másik projekt támogatását is kezdeményezheti.

A bizottság továbbá arra is rámutat, hogy a kohéziós politika forrásai euróban vannak meghatározva, így ez a gyengébb forintárfolyam miatt a korábban elképzeltnél több projekt megvalósítását teheti lehetővé, ami új EU-s pályázatok kiírását is jelentheti.

Az előlegek elszámolására vonatkozó módosítás Magyarország esetében 855 millió eurót, azaz mintegy 300 milliárd forintnak megfelelő összeget érint, amit idén júniusban az eredeti szabályozással szemben nem kell visszafizetnie Magyarországnak, és amivel csak később kell elszámolnia az Európai Bizottság felé. Emellett a bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a Magyarországnak az idei évre járó 608 millió eurónyi előleget (körülbelül 215 milliárd forint) már március végén/április elején, azaz hónapokkal az eredeti folyósítási időpont előtt átutalta. E két intézkedés összességében több mint 500 milliárd forint többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását.

A program kibővítéseként javasolt többlet rugalmasság, például az egyes régiók közötti átcsoportosítás lehetősége is, ami a bizottság szerint szintén jelentős segítség lehet Magyarország számára, hiszen a koronavírus-járvány gazdasági hatása az ország egyes területeit nem ugyanolyan mértékben érinti. Emellett a 2020/21-es pénzügyi évre vonatkozó nemzeti önrész elengedése akár több száz milliárd forintnyi költségvetési forrás más célokra való felhasználását teszi lehetővé. Ezen túl a hamarosan induló 2021-2027 időszak költségvetése is további forrásokat fog nyújtani a tagállamok preferenciáinak megfelelően - teszi hozzá az Európai Bizottság közleménye.

HOZZÁSZÓLÁSOK