A piaci várakozást alulmúló inflációs adat több különböző termékkörben bekövetkezett változás eredménye - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Egyrészt az üzemanyagok ára éves alapon 7,6 százalékkal csökkent. Másrészt pedig a közlekedési szolgáltatások húzták lefelé az indexet. Ezen belül a legnagyobb hatást az újból ingyenessé tett közterületi parkolás biztosította. Csupán ez a változás önmagában 0,2 százalékpontot magyaráz az infláció lassulásából.

Ezen felül azonban a szolgáltatások áremelkedési üteme nagyjából stagnált vagy emelkedett. Mivel az üzemanyagok és a szabályozott áras termékek nem szerepelnek a maginflációs mutatóban, így aligha meglepő, hogy a maginfláció ha enyhén is (+0,1 százalékpont) de emelkedett novemberben. A 3,9 százalékos mutató azonban továbbra is a jegybank célsávján belül tartózkodik. A maginfláció emelkedésében a szolgáltatások mellett szerepet játszott a dohányáruk és a szeszes italok áremelkedésének újbóli erősödése.

Decemberben tovább mérséklődhet az infláció, így az év egészét tekintve 3,3 százalék lehet a mutató. Jövőre az első negyedévben pedig a bázishatások miatt hároméves mélypontra, 2 százalék közelébe süllyedhet az áremelkedés átlagos üteme. Mindezt ugyanakkor még módosíthatja a forint árfolyama, melyet jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság övez az EU-val kapcsolatos viták potenciálisan heves piaci reakciója miatt. Összességében tehát az infláció akár még meg is engedné, hogy az MNB csökkentse az egyhetes betét kamatát, ugyanakkor ez további turbulenciákat hozhatna az árfolyamban, így várhatóan a helyzet tisztázásáig a jegybank is kivár a monetáris politika módosításával - fogalmazott Virovácz.

A parkolás és az üzemanyagok nélkül viszont az októberi szinten maradt volna az infláció - értékelt Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. A maginfláció néhány kiugrástól eltekintve tavaly március óta a 4 százalékos szint körül mozog, ami a jegybanki toleranciasáv felső határa. Ez alapján pedig most arra lehet számítani, hogy jövőre is 3 százalék körül lesz a fő inflációs érték.

Jövőre 3,2 százalékos ütemre lehet számítani, de év közben jelentős ugrások és süllyedések lehetnek a havi adatokban. A következő év első negyedévében valamivel 3 százalék alatti inflációval lehet számolni, utána gyorsulás várható, így áprilisban és májusban akár 4 százalékos eredmény születhet - tette hozzá Németh.

Mivel az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,3 százalékra emelkedett, a közeljövőben nem várunk további kamatemelést az egyhetes betétben, ugyanakkor a forint gyengülése és az infláció jövő év elején várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Várakozása szerint a következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkeknél, az új autók árának emelkedését a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.

A járvány második hulláma ellen hozott újabb korlátozó intézkedések, valamint a parkolási díjak újabb felfüggesztése rövidtávon várhatóan fékezheti az inflációt. Ezzel szemben a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor jövőre a feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt. Az inflációt a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése is növeli. Jövőre, döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,6 százalékra gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg elérheti az 5 százalékot is.

Így látja az MNB

Idén novemberben az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,3 százalék volt. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatóink - a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja - összességében enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest - írta gyorselemzésében az MNB.

A hónapban a költségváltozásokra érzékeny termékek áralakulása, illetve a szabályozott árú termékek inflációs hozzájárulása egyaránt az infláció mérséklődésének irányába hatott.

Az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől a dezinflációs hatások erősödését figyelhettük meg. Ezzel összhangban az őszi hónapokat általánosan alacsonyabb árdinamika jellemezte.

Az iparcikkek éves inflációja lényegében nem változott novemberben. A termékkörön belül a tartós iparcikkek árindexe az előző hónaphoz képest enyhén mérséklődött, míg a nem tartós iparcikkek árindexe kis mértékben nőtt. A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek (5. ábra), korábbi évek átlagánál magasabb havi árdinamikát főként a mobiltelefon, internet szolgáltatások, illetve a biztosítási díjak árainak emelkedése okozta.

Az élelmiszerek inflációja mérséklődött az előző hónaphoz képest. A szabályozott termékek árai októberhez képest 1,2 százalékkal csökkentek, melyet a koronavírus-járvány miatt ismét bevezetett ingyenes parkolás hatása okozott.

Az üzemanyagárak az előző hónaphoz képest a kőolaj világpiaci árának csökkenésével párhuzamosan mérséklődtek.

A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat, hasonlóan a fogyasztóiár-indexhez, a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutató novemberben a korábbi hónapokhoz képest enyhén csökkent.

Inflációs mutatók novemberben (százalékpont)
Ritkán változó árú termékek (súlya 34,8%)1,3Egyéb tételek (súlya 65,2%)1,4
Keresletérzékeny infláció (súlya 57,7%)1,6Egyéb tételek (súlya 42,3%)1,1
Adószűrt maginfláció (súlya 70,6%)2,3Egyéb tételek (súlya 29,4%0,4
Forrás: MNB