Koronavírus: a szakemberhiány valós korlátja a súlyos covidos betegek ellátásának

Pár nap leforgása alatt immár a második orvos támasztja alá számokkal, hogy nem a lélegeztetőgépek és az ágyak száma fogja akadályozni a koronavírusos betegek gyógyítását, hanem az azokat kezelő, vagy amellett álló szakemberek óriási hiánya. A napokban Máté-Horváth Nóra aneszteziológus Facebook-posztjából derült ki, hogy kétezernél kevesebb intenzív terápiás szakápoló van, most pedig Kunetz Zsombor sürgősségi szakorvos 444-en vezetett blogjában számolja végig, mire elég az ország összesen 2000 intenzív terápiás szakorvosa a járvány közepette.
Szepesi Anita, 2020. szeptember 24. csütörtök, 18:56
Fotó: Getty Images

Nem a lélegeztetőgép a szűk keresztmetszet a koronavírus-járványban, hanem a szakképzett kezelő személyzet. Hiába áll rendelkezésre akárhány gép, szakképzett munkaerő híján egyáltalán nem igaz az a miniszterelnöki kijelentés, hogy "a kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre" - hangsúlyozta Máté-Horváth Nóra aneszteziológus a napokban írt nyilvános Facebook-posztjában. Mint kifejtette, csak akkor lehet esélye a túlélésre egy lélegeztetett betegnek, ha a nap 24 órájában áll mellette megfelelő intenzív osztályos szakszemélyzet: aneszteziológus és intenzív terápiás orvos, valamint intenzív terápiás szakápoló. És még ekkor is szerények a gyógyulási esélyek.

Az orvoshiány közismert, az viszont kevésbé, hogy az igazán szűk keresztmetszet, a leggyengébb láncszem az egész Covid-ellátásban, az az intenzíves szakápolók száma - fogalmaz posztjában Máté-Horváth Nóra, aki szerint ilyen képzettségű szakápoló kevesebb mint 2000 van. Számukat pedig nem lehet érdemben növelni egyik napról a másikra.

A korlátlan kapacitásokról szóló miniszterelnöki kijelentést cáfolja Kunetz Zsombor sürgősségi szakorvos is a 444-en megjelent cikkében. A Magyar Orvosi Kamara regisztere szerint aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosból ma 2022 van. Ha mind 2000-rel számolunk - ami a valóságban nincs így, hiszen egy részük külföldön dolgozik -  akkor minimum kétharmaduk nem intenzív osztályokra van beosztva, hanem a különböző műtőkben altatja a sürgős és kevésbé sürgős eseteket, illetve ad ügyletet - számol Kunetz.

Nem jön ki a matek

Ha a koronavírusos betegek miatt le is állnak a tervezett műtétek, a készenlétet akkor is fenn kell tartani, hiszen egy megyei szintű kórházba befuthat egyszerre egy sürgősségi császáros, egy azonnali műtétet igénylő sebészeti beteg és egy  baleseti sérült, akiknek biztosítani kell az ellátást. Aki a készenlétet adja, az besegíthet az intenzív osztály működésébe, amíg nem jön olyan beteg, akit a műtőben kell ellátnia, azonban rá osztályos ügyeletet biztonságosan nem lehet osztani, hiszen nem lehet két helyen egyszerre.

Számítása szerint a 2000 intenzív terápiás szakorvos fele osztható be egy adott időpillanatban az intenzív osztályra, a másik fele műtőbe megy. Ekkor már csak 1000 szakorvos maradt a kb. nyolcvan intenzív terápiás osztály ellátására, azaz 12 és fél orvos jut egy-egy osztályra, őket kell egy hónapban beosztani. És miután egy a hét minden napján 24 órában működő státusz ellátására minimum 5 fő szükséges (négy adja a normál munkaidőt az ötödik a betegségek, szabadságok pótlása miatt kell), így könnyen belátható, hogy egy osztályra egy adott időpillanatban 2 és fél orvos jut, ennyien fognak tudni kritikus állapotú betegeket ellátni.

Már most sem elég a létszám

A magyarországi 1166 intenzív terápiás ágyra (NEAK 2018-as adat) összesen egy hónapban 1000 szakorvos jut, amelyből egyszerre csak a 12 órás váltások miatt 200 lesz szolgálatban (1000 osztva az egy státuszt kiadó öt fővel), azaz 1166 ágyra jut 200 intenzív terápiás szakorvos, ami azt jelenti, hogy egy intenzív terápiás szakorvosnak átlagosan hat ágyat kell szemmel tartania - írja Kunetz.

Még rosszabb a helyzet szakápolói szinten: ők kevesebben vannak, mint kétezren és a nemzetközi standardok szerint maximum két ágyra felügyelhetne egy szakápoló az intenzív osztályon, pedig nálunk most minimum három ágy jut egy nővérre. Tudásuk pedig speciális, nem tanítható meg egy hónap alatt, így a hiány nem is pótolható.

Mindez a sürgősségi szakorvos szerint nem jelent mást, mint azt, hogy a humán erőforrás most sem elég, és minden további tábori- és hadikórházzal csak ezt a kapacitást fogjuk tovább szalámizni, ehelyett a meglevő kapacitások központosítását tartja célszerűnek a nagy megyei és egyetemi kórházak felé.

Vidéki abszurd

Az operatív törzs vidéken öt központot jelölt ki covid-betegek ellátására. A legnagyobb magyar városok közül sem Szegeden, sem Debrecenben, sem Győrben, sem Pécsett nem jelöltek ki covidközpontot. Kunetz egy szegedi példán viszi végig, hogy miért nem jó a jelenlegi rendszer.

Ha például Szegeden jelentkezik a sürgősségin a köhögő beteg, ott megállapítják a covidgyanút, elkülönítik és elindítják a PCR tesztet. Az eredményre a szűk kapacitás miatt valószínűleg napokat kell várni, ám addig az illető nem tekinthető koronabetegnek. Ha közben rosszabbul lesz, akár lélegeztetésre is szorul, akkor Szegeden kerül az intenzívre, mert a kijelölt covidközpontba, Kiskunhalasra, csak akkor küldhetik, ha a teszt már igazolta a fertőzést. Szegeden viszont, amíg osztályról osztályra kerül, fertőzhet. Ha átszállítják Halasra, ahol eredetileg egy sokkal kisebb kórház működik, mint Szegeden az egyetemi központban, oda is orvosokat kell átirányítani - Szegedről - írja a szakértő, hozzátéve, hogy ugyanez a helyzet az Ajka-Győr-Veszprém háromszögben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Fricibacsi3, 2020.09.24 19:39

MEgint megy a ballibsi riogatás

Tudjuk 10 emberből 9 meghal. Megmondta a nagyszerű asszony Németh Athina
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html