Mozgalmas idők jönnek Brüsszelben (valamint Strasbourgban), ahol súlyos euró százmilliárdok sorsa dől majd el. Egyrészről tárgyalják a koronavírus-járvány okozta válság gyors kezelésére kitalált helyreállítási alap paramétereit, valamint folyamatosan egyeztetnek a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetési ciklus költségvetési keretéről (MFF).

A helyzet nehézsége, hogy mindkettőről meg kellene állapodni, mert bár az előbbi rendezése tűnne égetőbbnek, hiszen kivétel nélkül minden tagállam recesszióval számolhat az idén, így a probléma tovagyűrűzését a lehető leghamarabb meg kellene akadályozni, de a következő hétéves költségvetésről is muszáj lenne mihamarabb megállapodni, ugyanis a 2014-2020-as időszakban indított programoknak a határideje december 31-ével lejár, újabb programokat pedig jogi alap hiányában nem lehet indítani, így megállapodás hiányában a 2020-as költségvetési plafonnal érvényben lévő büdzsével ketyegne tovább az EU. És ha a többéves költségvetés keretéről megegyeztek, még csak azután jöhetnek a szektoriális tárgyalások, hogy mennyi mehetne például a kohézióra, energiára, klímaváltozásra, kutatásra, kkv-k támogatására, diákprogramokra stb., ami szintén hónapokat vehet igénybe.

Kapcsolódó

A jövő héten az Európai Bizottság és az uniós tagállamok állam- és kormányfői (Európai Tanács) is megtárgyalják a 750 milliárdos Következő Nemzedék (Next Generation EU) nevű gazdasági helyreállítási eszközt. Ennek lényege, hogy a 750 milliárd eurós keretből 250 milliárd kölcsönből, míg a másik 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból állna.

Jelenleg ez utóbbinak több kritikusa is van, de mind közül a leghevesebben Hollandia tiltakozik, mellette pedig Ausztria, Dánia és Svédország utasítja el a program egyes részeit. Lényegében a hollandokkal egyetértve azt akarják, hogy a forrásokat ne támogatásokként, hanem hitelként adják oda a koronavírus-pandémiában legsúlyosabban érintett dél-európai országoknak, azzal a feltétellel, hogy nagyobb pénzügyi fegyelmet várhassanak el a megsegített államoktól. Ezt Görögország már megtapasztalta a 2008-as válság után, amikor gyakorlatilag Brüsszel minden megszorítást áterőltethetett, amit szükségesnek tartott. Nem véletlen, hogy a bajba jutott államok ezért a koncepcióért nem rajonganak.

Budapest leporolta a kardot

Magyarország is kritikusa a tervnek, viszont éppen a másik oldalon áll: semmilyen brüsszeli rendelkezést nem akar a forrásfelhasználásról, valamint nem a válság egy adott országra gyakorolt súlyossága, hanem a gazdaságok alapállapota szerint támogatnák a pénzosztást. Vagyis Budapest azt szeretné, hogy a keleti tagállamok, amelyeknek még fel kell zárkózniuk, arányaiban ne kapjanak kevesebb pénzt, mint a régebben csatlakozott és gazdagabb déli vagy nyugati uniós országok.

Pedig az Európai Parlament (EP) és a Bizottság is szorgalmazza, hogy a közös eladósodáshoz és a pénzosztáshoz legyenek - egyebek mellett jogállamisági - kritériumok - ahogy majd a következő hétéves ciklusnál is -, valamint arra is hajlanak, hogy úgy kezeljék a támogatásokat, hogy például a járvány miatt megroggyant olasz és spanyol állam annyi pénzt kapjon, amennyivel talpra tud állni.

Lehet kérni, mert nagyon kell

Mivel a pénzpiacokon előteremtett új forrásokra nagy szükség van, hogy az uniós költségvetést a 2021-2024 közötti időszakban megerősítsék, a budapesti kormány fegyvert is kapott a kezébe, ugyanis a tagállamok teljes egyetértésére lesz szükség a költségvetési vita lezárásához. A Fidesz-KDNP majdnem kétharmados többségű (Koncz Ferenc politikus pénteki halálával már csak egyszerű többsége van a kormánypártoknak) parlamenti képviselete így be is terjesztett egy határozati javaslatot, amely lényegében vétójogot ad Orbán Viktor miniszterelnök kezébe.

A csütörtök éjjel nyilvánosságra került szöveg ugyanis több feltételt is szab arra, hogy a kormány miként tárgyaljon Brüsszelben. Ezek pedig arra utalnak, hogy megpróbálnak pisztolyt szorítani a válságos helyzetben lévő tagállamok fejéhez:

  • a folyamatban lévő, "hetes cikkely szerinti eljárásokat" a Következő Nemzedék EU Eszköz [program] és az MFF elfogadása előtt le kell zárni;
  • a politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból nem támogathatók,
  • a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése - jogállamiság címszó alatt - elfogadhatatlan.

Magyar szempontból mindegyik ügy megjárta már az uniós csúcsszerveket, vagy az EP-t, és bár presztízsveszteséget okoztak a kormánynak, valódi retorziót még nem hoztak, és valószínűtlennek tűnt mindig is, hogy ezeknek tényleges káros kifutása legyen. Még az előző Európai Parlamentben a Sargentini-jelentés alapján határoztak a hetes cikkely szerinti eljárás elindításáról, azt görgetik maguk előtt az uniós szervek, de arra kicsi az esély, hogy az Európai Tanácsban a választott kormányok mindegyike egyetértsen abban, hogy a jogállamiság olyan súlyosan sérült Magyarországon, amiért megvonhatnák az uniós költségvetési támogatásokat.

Mivel Lengyelországra a bírói kinevezési rendszer átalakítása miatt szintén ráhúzták a hetes cikk szerinti eljárást, egy vétó biztosan jönne a hasonló cipőben járó szövetségesektől, de valószínűtlen az is, hogy Janez Jansa szlovén miniszterelnök kormánya támogatná az ilyetén fellépést.

Ugyanígy a költségvetési vitában valószínűleg csak részeredményeket tudtak volna elérni más tagállamok vezetői abban, hogy jogállamisági feltételekhez kössék a pénzosztást. Esetleg felmerülhet, hogy a következő hétéves ciklusban a keret töredékének megítélésénél szerepet játszhatna a demokráciavédelem bírálati szempontként.

Hárít és szúr

A benyújtók - a fideszes Kövér László, Simicskó István és Kocsis Máté, valamint a becsatlakozó KDNP-s Hollik István - a szövegben meg is fogalmazzák, hogy szerintük a jog uralmát féltő szempontokkal mi a bajuk, valamint hogy vétót várnak a kormánytól:

Az uniós jogállamisági eljárások mára ideológiai alapú politikai boszorkányüldözéssé váltak, megosztották a tagállamokat: párbeszéd helyett egyoldalú vádaskodást, kölcsönös megértés helyett feloldhatatlan konfliktusokat szültek, jogállami elvek helyett a politikai érdekérvényesítés eszközei lettek. A jogállamiság elvével maga a csomag sem egyeztethető össze, hiszen a javaslat előterjesztésének oka és legfőbb célja éppen azon országok gazdaságainak megsegítése, amelyek évek óta megszegik a közös uniós jog részét képező maastrichti kritériumokat.

A maastrichti kritériumok egyébként szigorúan gazdasági jellegű előírások az eurózóna államainak: az inflációs ráta egyéves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5 százalékánál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát; az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát. Továbbá alkalmazkodni kell az árfolyammechanizmus (ERM) rendszeréhez, és a hosszúhozamok is csak két százalékkal múlhatják felül a legrosszabb három inflációjú országban lévő átlagot. Jelenleg ennek egyébként nem felel meg az eurózóna legtöbb tagja, köztük a valóban nagy bajban lévő Olasz- és Spanyolország, valamint az egy fokkal jobb helyzetben lévő Franciaország sem.

Az új kommunikációs irány már látszik

Ha együtt hoztuk létre ezt az adósságot, akkor ne korlátozzuk egymást abban, hogy ezt a pénzt hogyan használjuk fel. Másként kell újraindítani a gazdaságot Franciaországban és itthon. Ne keverjük bele ebbe a politikát

- reggel már ezt, a fent ismertetett határozati javaslatra rímelő kijelentést tette Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

Itt derül ki, hogy a magyar kormány megragadja majd a lehetőséget, hogy az elmúlt időszak bosszantó számonkéréseit lezárja a költségvetési viták során. Maga a kormányfő egyébként ki is tért arra, hogy a nagy tagállamok (Németország és Franciaország a két fő lobbista a közös uniós hitelfelvétel mellett) választották az új eszközprogramot, mint mentőövet, aminél szerinte Magyarország tudna jobb módszert. Valamint azt is elmondta, hogy "megvétózhatnánk, ha akarnánk" a javaslatot, de figyelembe vesszük a másik 26 tagállam érdekeit is.

Várhatóan tehát a civil ügyet - ezért szintén hevesen bírálták a kormányt -, a hetes cikkely szerinti eljárás lezárását bedobja majd a kormány a vita közben. Ráadásul most, hogy ég a ház - az Európai Bizottság frissített előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága idén 8,7 százalékkal zsugorodik, az egész EU-é pedig 8,3 százalékos recesszióba kerül - elképzelhető, hogy a gyors pénzosztás reményében továbbra is jegelhetik a lengyel-magyar vér és dacszövetség ellen indított jogállamisági eljárásokat. A német soros elnökség programja viszont arra utal, hogy a témát nem fogják teljesen dobni, sőt év végéig még kétszer is előkerülhet, ám most per pillanat nem ez a fő szempont.

A belga Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már utalt is arra, hogy kompromisszumos megoldásra van szükség. Kérte a tagállamokat, hogy legyenek engedékenyebbek, kérdés, mennyire akarnak több pénzt adni Magyarországnak a többiek, és ki nyeli le, hogy a demokratikus értékeket most elfelejtsék a járvány utáni kármentés miatt.