A veszélyhelyzet megszűnése után is fennmaradt a rabszolgatörvény 2.0-ás verziója, méghozzá kivételes formában. Az utolsó pillanatban ugyanis belecsempészték a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló salátatörvénybe azt a kitételt, amely szerint a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyezheti a munkáltató számára a kétéves munkaidőkeret elrendelését, amennyiben olyan új munkahelyteremtő beruházásról van szó, amelynek "megvalósítása nemzetgazdasági érdek". - írta a napilap

A módosítás előtt értetlenül állnak a munkaügyben járatos jogászok és a szakszervezetek egyaránt, az új szabályozás ugyanis több kérdést vet fel, mint amennyit megmagyaráz. Főleg az nem világos, miért pont a Békés Megyei Kormányhivatal dönthet az ilyen ügyekben.

Kapcsolódó

Az ugyanakkor nem új ötlet, hogy bizonyos cégeknek lehetőséget adjanak a munkaidőkeret meghosszabbítására. A május 26-án Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott eredeti törvényjavaslat azonban még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, azaz Palkovics Lászlónak adta volna meg ezt a jogosítványt.

A kétéves időkeretről való döntés azért erős és kivételes jogosítvány, mert a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint a munkáltatók csak legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeretet rendelhettek el. Kollektív szerződéssel ezt ugyan hosszabbra, akár 36 hónapra is el lehetett nyújtani, de erről a helyi szakszervezettel meg kellett állapodni. Most viszont erre nem lesz szükség, elég hozzá egy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva meghozott egyedi kormányhivatali döntés.

A miniszteri kivételezésről szóló javaslaton felhördültek a szakszervezetek, és június 3-án közös levelet írtak az országgyűlési képviselőknek. Ebben jelezték többek között, hogy a javaslat, amelyről nem egyeztettek velük, csorbítaná a szakszervezeti jogokat, ráadásul az Európai Parlament egyik irányelvével is ütközik (miszerint a referencia időszak maximum 12 hónap lehet, és kollektív szerződés vagy szociális partnerek közti megállapodás szükséges hozzá).

A szakszervezetek pedig Nicolas Schmithez, a munkahelyekért felelős uniós biztoshoz fordulnak az új szabályozás miatt - közölte Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint abszurd ugyanis, hogy egy kormányhivatal, amely csupán határozatokat hozhat, mostantól felmentést adhat a cégeknek egy törvény alól, ráadásul egy olyan gumiszabályra hivatkozva, miszerint a beruházás nemzetgazdasági érdek.