A koronavírus vagy a spanyolnátha okoz nagyobb kárt?

Bár a koronavírus a történelem legutóbbi nagy járványához, a spanyolnáthához képest nagyságrendekkel kevésbé halálos, a járvány idei gazdasági hatását sok országban ennél mégis nagyobbra várják. Hogyan lehetséges ez?
Domokos László, 2020. május 14. csütörtök, 15:45
Fotó: Pixabay

A spanyolnáthának keresztelt H1N1-típusú vírusfertőzés 3-4 hullámban jelentkezett: először 1918 tavaszán, a leghalálosabb 1918 szeptembere és 1919 februárja között volt, végül 1919 későbbi hónapjaiban. Néhány országban 1920-ban volt egy negyedik hullám is. Különösen szembetűnő a spanyolnátha mortalitása: 48 vizsgált ország átlagában - amely a világ összlakosságának 92 százalékát fedte le 1918-ban - ebben a három esztendőben a lakosság 2,1 százaléka esett a járvány áldozatául. Magyarország az 1,27 százalékos kumulált mortalitási rátájával az átlag alatt helyezkedett el, míg a leginkább sújtott országokban (Kenyában és Indiában) a ráta az 5 százalékot is meghaladta - írta az Közgáz MNB Tanszékének blogján Baranyi Eszter közgazdász, a tanszék oktatója.

Egy kutatós 12 ország esetében azonosított "ritka makroökonómiai katasztrófát", ahol a mélypont a spanyolnátha időszakára esett - ez azt jelenti, hogy 1870 óta a spanyolnátha időszakának sokkját eddig csak a két világháború és a nagy világválság sokkjai utasították maguk mögé.

A spanyolnátha gazdasági hatása az első világháború miatt nem nyilvánvaló. Egy 2020-as kutatás (Barro és szerzőtársai) megpróbálta az első világháborús és egyéb hatások kiszűrni. Panelelemzéssel 42 ország reál GDP adatait vizsgálták 1901-1929 között, és azt találták, hogy 1 százalékos halálozás 3 százalékkal csökkentette egy főre jutó reál GDP-t. A vizsgált gazdaságokban átlagosan 6,2 százalékos egy főre jutó GDP-zuhanás írható a spanyolnátha számlájára. A fogyasztást vizsgálva - itt 30 országot vizsgáltak - hasonló, bár valamelyest erősebb hatást találtak: 1 százalékos halálozás 4 százalékos fogyasztás-visszaeséssel járt.

A jelenlegi helyzet nagyon különböző az egy évszázaddal előttihez képest. A legfontosabb, hogy jóval sokkal kevesebben (világszerte mintegy 300 ezren)  hunytak el eddig Covid-19-ben becsült szám világviszonylatban. Összehasonlításképpen: ma egy, a lakosság 2,1 százalékát elpusztító járvány mintegy 150 millió ember halálát jelentené.

Maguk a járványok közötti különbségeken túl az orvostudomány és az egészségügy fejlődése is feltehetőleg hozzájárul az alacsonyabb számokhoz. Szintén fontos, hogy a spanyolnátha áldozatai között nagy arányban fordultak elő fiatalok, hosszan tartó munkaerőpiaci és demográfiai hatást sejtetve - írta Baranyai.

Ehhez képest az IMF legutóbbi előrejelzése szerint a világ gazdasága 2020-ban 3 százalékkal csökkenhet, szemben a 2019-es csaknem 3 százalékos növekedéssel. Különösen nagy visszaesést (-6,1 százalék) várnak a fejlett országokban. Ez azt jelenti, hogy bár a koronavírus nagyságrendekkel kevésbé halálos, a járvány idei gazdasági hatását sok országban ennél nagyobbra várják.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.05.15 20:28

Friss nemhírek a liberálmédiában:

500 ezren regisztráltak Stuttgartban a karantén-ellenes tüntetésre, a hatóságok csak 5 ezret engedélyeztek

https://www.rt.com/news/488790-social-distancing-protesting-germany/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.05.15 19:09

A legnagyobb kárt a hülyeség okozza.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totyika, 2020.05.15 18:42

@tepsi: Nos akkor kérdezzünk meg egy történészt, hogy szerinte melyik okozott több halálesetet arányaiban, a spanyolnátha, avagy a XIII. században a mongolok által "kezdeményezett" pestis?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tepsi, 2020.05.14 17:35

"Bár a koronavírus a történelem legutóbbi nagy járványához, a spanyolnáthához képest nagyságrendekkel kevésbé halálos, a járvány idei gazdasági hatását sok országban ennél mégis nagyobbra várják. Hogyan lehetséges ez?"

Két okból lehetséges (biztos):

1. A spanyolnátha idején a világháború miatt nem állt le a termelés, okozva ezzel bizalmi válságot az alapanyagellátástól ez értékesítésig, amiken túl a most bekövetkezett termeléskiesés vállalati veszteséget és munkanélküliséget okozott, így visszavetve a fogyasztást is.

2. A pillanatnyi enyhítés érdekében hozott gazdaságélénkítő lépések árát a gazdaságnak kamatostul meg kell fizetnie, ez pedig végső soron tragikus hatással lesz a vállalati nyereségekre (ezáltal a részvény árfolyamokra).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html