Rossz jel: akik elveszítették az állásukat, el is tűntek a munkaerőpiacról

Már érezhető volt a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatása a friss KSH adatokban: a jelek szerint egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése. Ez még csak a válság előszele.
Domokos László, 2020. április 28. kedd, 10:50
Fotó: Reuters

Egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése Magyarországon - kommentálta a KSH friss számait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Különösen érdekes az adatokban, hogy nemcsak a foglalkoztatás csökkent és ezzel emelkedett a munkanélküliek száma, de a gazdaságilag nem aktívak száma is növekedett. Ez azt jelenti, hogy sokan azok közül, akik elveszítették az állásukat, el is tűntek a munkaerőpiacról, nem keresnek aktívan állást. Így nem meglepő, hogy az aktivitási ráta folytatta 2019 nyara óta megkezdett csökkenését és újra a tavalyi év elején látott szinten áll.

A következő hónapokban 4,5 százalék közelébe ugorhat a munkanélküliségi ráta. Ezzel 2017 óta nem látott magasságokba emelkedhet a munkanélküliség. A statisztikákban három hónap, a valóságban egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése. A nagy kérdés pedig ezek után nemcsak az, hogy mi lesz azokkal, akik munkanélkülivé váltak, de egy újabb front is nyílik: az inaktívak újbóli visszaterelése a munkaerőpiacra - fogalmazott Virovácz.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 16 ezer új álláshely szűnt meg, a közfoglalkoztatottak létszáma 16 ezer fővel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig hibahatáron belül változott, így a teljes foglalkoztatotti létszám 4,466 millió volt 31 ezer fős éves csökkenéssel az előző év azonos időszakához képest a január-márciusi időszak átlagában.

A munkanélküliségi ráta növekedése a koronavírus-válság miatti elbocsátásokkal magyarázható - mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Áprilisban, májusban a mostaninál sokkal markánsabban növekedhet a munkanélküliségi ráta, valamint jóval nagyobb mértékben csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A rendkívül bizonytalan helyzet miatt egyelőre előrejelzést sem lehet adni.

Nagy kérdés, hogy a kormány eddig bejelentett és jövőben várható gazdaságvédelmi intézkedései mennyire képesek tompítani a járvány kedvezőtlen hatásait. Németh szerint a részmunkaidős foglalkoztatás lehet az egyik szegmens, ahol jelentősebb emelkedés várható a következő időszakban.

Ha az újonnan megjelent 56 ezer munkanélkülit módszertani okokból az inaktívak közé sorolás helyett munkanélkülinek számítjuk, akkor a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékot mutat ebben az időszakban és várhatóan a következő hónapokban ez több százalékponttal emelkedni fog. Átmenetileg elképzelhető a 4-5 százalékpontos emelkedés is a hazai munkanélküliségi rátában a nyári hónapok elejére a korábbi szintekhez képest, az éves átlag pedig 7 százalék körül lehet a jelenlegi becslések alapján, de nagyon jelentősek a bizonytalanságok - állapította meg Horváth András, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Az amerikai statisztikáknak köszönhetően szinte élőben látjuk, hogy mit okoz egy ilyen beavatkozás, ott a legutóbbi héten újabb 4,4 millió ember vált átmenetileg munkanélkülivé és ezzel 26 millióra nőtt a karantén kezdete óta a létszám, ami 15 százalék körüli munkanélküliséget jelent.

A magyar kormányzat munkahelyvédelmi intézkedései és a további adócsökkentések jó irányt jelentenek és tompíthatják a negatív munkaerőpiaci hatásokat, de a veszteségek így is jelentősek lesznek és kérdés, hogy a makrogazdasági egyensúly keresleti oldala mikorra lesz képes visszaállni a leállás előtti állapotba. Szektorok szerint a leginkább érintett iparág a turizmus, a vendéglátás, a légi közlekedés és a legtöbb, személyes kontaktussal járó szolgáltatás, míg vannak szektorok amelyek munkaerő-keresletét pozitívan érinti a jelenlegi helyzet, ilyen a kiskereskedelem, az online kiskereskedelem és a logisztika. A különböző állásközvetítők szerint jelentősen nőtt ezeknek a hirdetéseknek a száma, de a jelentkezések száma még ehhez képest is a sokszorosára nőtt ezen ágazatokban. Ez jól jelzi, hogy mekkora felszabaduló munkaerő jelent meg a hazai munkaerőpiacon, ami nem vetít előre pozitív kilátásokat a következő hónapok munkaerőpiaci statisztikáira, de remélhetőleg a második félévben már a visszarendeződés irányába tartó számokat ismerhetünk majd meg egy esetleges május végi "újranyitást" követően - véli Horváth.

HOZZÁSZÓLÁSOK