Miközben az Orbán-kormány a parlament által elfogadott költségvetési törvényhez képest mintegy 3200 milliárd forinttal többet tervez elkölteni 2020-ban, addig az önkormányzatok forrásait csökkentették - derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) félévi adataiból, amelyet a Népszava gyűjtött ki.

Idén áprilisban a kabinet mintegy 1400 milliárd forintnyi kiadást zárolt a költségvetésben, e pénzek forrásai a minisztériumok és az önkormányzatok voltak. Ám míg a tárcák és más, a kormány által ellenőrzött szervezetek később, május-júniusban többszörösen visszakapták az elvonások összegét, addig az önkormányzatoknak valóban össze kellett húzniuk a nadrágszíjat. A települések eredetileg 739 milliárd forintos támogatást kaptak volna 2020-ban, ám a módosítások után ez 732 milliárd forintra csökkent, az elvonás tehát esetükben 1 százaléka.

Kapcsolódó

Eközben a tárcák költségvetése többezer milliárd forinttal hízott a 2020-as költségvetési törvényhez képest. A legtöbb pluszpénz az innovációs tárcánál landolt: 40 százalékkal, azaz 741 milliárd forinttal költhet többet a MÁK adatai szerint. A többletkiadások jelentős része ugyanakkor nem a válságkezeléshez, hanem például a szakképzés átalakításához kapcsolódik (az egyetemek terven felül 300, a szakképzési centrumok 66 milliárdot kaptak), útépítésekre plusz 166 milliárd jutott, a Budapest-Belgrád vasútra az eredeti terven felül 21,4 milliárdot kapott a tárca, míg a gazdaságfejlesztési pénzek alig 10 milliárd forinttal emelkedtek.

A nyertesek közé került az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amelynek költségvetése 22 százalékkal, 674 milliárd forinttal lett magasabb az elfogadottnál. A kormány döntései nyomán ebből 51 milliárd forint ment a szociális ágazatba, 61 milliárd forint a sportközpontok fejlesztésre. A kultúra plusz 1, az oktatás pedig plusz 96 milliárd forintot kapott a tervekhez képest. A humántárca esetében ugyanakkor - már részben a járvány kezelésével összefüggésben - a pénzek jelentős része, 370 milliárd forint az egészségügybe került, ebben benne van a kórházak év eleji konszolidációja is.

A költségvetési pénzbőség harmadik legnagyobb nyertese a Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely 388 milliárd helyett 980 milliárdot költhet. Itt a legnagyobb tétel a külképviseletek dologi kiadása, amely 443 milliárd forinttal, 458 milliárdra emelkedett, itt számolta el ugyanis a kormány a külügy által beszerzett egészségügyi védőeszközöket, illetve a túlárazott lélegeztetőgépeket. A másik jelenet tételt a határon túli gazdasági fejlesztések kiadása jelenti, ez 57 milliárddal lehet nagyobb a tervezettnél - ezt már a gazdaságvédelmi intézkedések közé sorolja a tárca.

Az gazdasági válságkezeléssel össze nem függő legnagyobb pluszkiadás a Magyar Honvédség fegyverzetvásárlásaihoz kapcsolódik: a sereg beruházási kiadásait a törvényben engedélyezetthez képest a kormány 169 milliárd forinttal fejelte meg, így erre a célra 339 milliárd forint jut.

További részletek itt olvashatók.