Miközben a SARS CoV-2 vírus hihetetlen gyorsasággal terjedt el a világban, nálunk 8 ezerből csak 2 fertőzöttet találtak csak a tömeges tesztelésen. Az egészségügyi ellátás rendjét mégis radikálisan átalakították a járványveszély miatt, betegek maradtak ellátatlanul. A Határtalan tudás rendezvénysorozatának beszélgetésén Falus András, immunológus, Széchenyi-díjas tudós, a SOTE Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, Vokó Zoltán, epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, a tömeges tesztelés egyik vezetője és Sándor Judit, a CEU professzora, a CEU Bioetikai és Jogi központ vezetője beszélgetett arról,  mi várható a járvány első hulláma után, milyen bioetikai kérdések merültek fel a járvány kapcsán, illetve milyen dilemmákat vet fel a vakcinafejlesztés.

Sok mindent nem tudunk még az új koronavírusról, közte hogy az idő múlásával mekkora az esélye hogy agresszívabb lesz, vagy éppen megszelídül, vagy hogy a különböző mutációk mindegyikére jó lesz-e majd egy bizonyos helyen kifejlesztett vakcina - fejtegette a koronavírussal kapcsolatos dilemmák egy részét Falus András immunológus professzor.

Kapcsolódó

A dél-koreai példára utalva úgy fogalmazott: érthető, ha a lélektani, gazdasági indokok a nyitás mellett szólnak, ugyanakkor veszélyes ha az eddigi óvatosságot feladjuk. Úgy vélte, az elmúlt 2 hónapra jellemző kommunikációs lyuk oda vezetett, hogy az emberek hajlamosak azt sem mindig készpénznek venni, ami autentikus szájból hangzik el. Amikor az operatív törzs és Müller Cecília tisztifőorvos elmondja a fertőzöttek és a halottak számát, akkor nem a jó számokat halljuk, mert nem tudjuk hogy ezeket mihez kell viszonyítani.

Fel kell készülni

A járvány fékezése kapcsán Falus a WHO-val összhangban a legfontosabb tényezők között a távolmaradást, izolációt, a sok tesztet, az átlátható, hiteles kommunikációt és az egészségügy fejlesztését említette. Úgy vélte, az előttünk álló hónapok - amelyek számát nem tudjuk pontosan - lehetőséget adnak rá, hogy alaposan felkészüljünk sokszorosan validált tesztekkel, a PCR-vizsgálatokhoz szükséges laborokkal, reagensekkel és a kommunikációval is. A nagyon gyors lazítással kapcsolatban szkepticizmusnak adott hangot.

Sándor Judit bioetikus értékelése szerint a járvány során a tudományos kommunikációt picit lebirkózta a politikai kommunikáció. Úgy tűnik, a tudomány helyére beférkőzött a politika, és a technikai applikációk szerepe erősödik. A lakosság egy része, különösen a fiatalabbak fogékonyak erre a megoldásra, és van ma egy  önmonitorozási készség is, ez jó táptalaja a kapcsolatkövetési applikációknak. Az a társadalom, amelynek van bizalma a kormány iránt, nem tartja ezt a megoldást veszélyesnek, pedig az így nyert adatokat sokféleképpen lehet felhasználni - hangsúlyozta Sándor Judit. Fontos lenne, hogy az applikációban benne legyen az etikus tartalom, és a felhasználó legyen pontosan tisztában azzal, hogy hova kerülnek az adatai.

Megrendült a bizalom

A bioetikus szerint a járvány kapcsán a járulékos károkat is fel kell becsülni, a szűrések elmaradása például komoly hatást gyakorol az egészségügyre, illetve az egész társadalomra. Sándor Judit szerint az orvos beteg kapcsolat, az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom megrendült.

Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, a tömeges tesztelés egyik vezetője szerint egyfajta háborús pszichózisként indult a járványkezelés és katasztrófa szemlélet vált uralkodóvá. A járványgörbe dominálta nézőpontot, miközben más, fontos aspektusok, közte az egészségkövetkezmények, vagy a szélesebb társadalmi következmények hátrébb sorolódtak.

A szakemberek elmondták: meglepte őket az országok nagyon gyors elzárkózás, a határok lezárása, ami hosszabb távon nem volt célravezető, sőt a gyógyszer- és a vakcinafejlesztésben csak az összefogás segíthet.

Jelenleg világszerte 100, egymástól részben független munkahelyen kezdtek foglalkozni vakcinafejlesztéssel, s két, nagyon ígéretes próbálkozás van közöttük. Ugyanakkor nagy kérdés, ha 2021-ben elkészül a vakcina, hogyan, milyen járványügyi és etikai szempontok mentén zajlik majd a társadalmi elosztása, amely nem lehet diszkriminatív - vetették fel a tudósok.

A versenyfutás az idővel mindenesetre nem mehet a biztonság rovására  - hangsúlyozták az előadók, megjegyezve, hogy az elosztás prioritásai a vakcina jellegétől is függenek majd.