Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A szervezet honlapján közzétett, 81 oldalas, A magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása - az FTT ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez című dokumentum szerint a legambiciózusabb célkitűzés a hallgatószám szinten tartása, és elsődleges feladat a felnőttképzés és a hasonló rövid részképzések becsatornázása a felsőoktatási képzésekbe.

A szervezet ugyanis úgy látja, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint a jelentkezők száma 2016-2017-re nem haladja majd meg a százezret, míg az optimista változat szerint nem csökken százezer alá, a mesterképzés, a felsőfokú szakképzés és a nem nappali képzésben részesülők aránynövekedése miatt. A realista forgatókönyv szerint a felvételizők aránya a 2010-es 140 ezernél legalább 25 százalékkal lehet majd alacsonyabb.

Ha a belépők számát 30-35 százalékkal csökkentik, a jelenlegi 53 450-ről mintegy 30-35 ezerre, akkor 2015-ig 6-7 milliárd forintos normatívacsökkenéssel lehet számolni, ami várhatóan ezen a szinten is marad.

Az FTT a felsőoktatási intézmények demográfiai problémáira megoldásként azt ajánlja, hogy a felsőoktatásban szerzett bizonyítványokat, időről időre kötelező legyen megújítani, azaz nagyjából féléves szakmai továbbképzéseket javasolnak, ennek költségeit részben a munkáltató, részben a beiskolázott viselné. Ez a képzési résznek a diplomaszerzéstől számítva 10, illetve 15 éven belül meg kellene történnie, és újabb tíz év után ismét kötelező lenne a részvétel.

Emellett azt is javasolják, hogy a felnőttképzés mellett a külföldi hallgatókat is minél nagyobb számban kell bevonni a képzésbe, ehhez pedig minimálisan össze kell hangolni a határon túli intézményekkel a magyar felsőoktatási intézmények profilját.

A tanács úgy látja, a hazai felsőoktatási szféra differenciálását folytatni kell, a kutatóegyetemi minősítést nemzetközi mércéhez kell kötni, illetve a címhez rendelt forrásokat konkrét kutatástámogatássá alakítanák az alapfinanszírozás mellett. Az FTT tanulmányában a cím visszavonhatóságát is javasolja.

Az FTT úgy véli, ösztönözni kell a költségtérítés árfolyamának a valós képzési költségekhez való fokozatos közelítését, és stratégiai céljuk, hogy a költségvetési támogatások öt éven belül ne haladják meg az intézményi költségvetés 50 százalékát.
A szervezet javaslata szerint még az idén el kell indítani a felsőoktatási intézmények második integrációs hullámát. Az a cél, hogy egységes egyetemi rendszer alakuljon ki, melyben az egyetemi központok többnyire mesteri és doktori szintű programokat kínálnak, illetve kutatnak, egységeik pedig alap- és szakképzést kínálnak térségüknek, valamint "felhordják" anyaintézményükbe a legtehetségesebb hallgatókat.

Az ajánlások között egyebek mellett szerepel még az is, hogy a felsőoktatás-politikai koordináció intézményes gyakorlata a rektorok, a munka világa és nemzetközi résztvevők bevonásával az FTT keretei között jöjjön létre, amelyet a szervezet azzal indokol, hogy a köztes szervezetek fontos szereplői a felsőoktatáspolitikának, amelyek között a legfontosabb szervezet az FTT. Ezért a javaslat szerint az FTT-nek a felsőoktatás legfelsőbb szakmai fórumává kell válnia a közeljövőben, amely képes összefogni, koherens rendszerként kezelni a felsőoktatási tudásháttér szereplőit.