A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A Transparency International Magyarország (TI) az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért (AKK) szervezettel közösen összegyűjtötte azokat a közbeszerzési törvényben hatályos rendelkezéseket, amelyek véleményük szerint a tisztességes versenyt nehezítik, visszaélésre adnak lehetőséget és ezáltal korrupciós kockázatot jelentenek a közbeszerzési eljárások során. A jogszabály − preambulumában megjelölt − egyik fő célja ugyanis a verseny tisztaságának biztosítása. A kutatással és állásfoglalással a szervezetek fel kívánják hívni a jogalkotó figyelmét a versenytorzító szabályok káros hatásaira, illetve bíznak abban, hogy a most készülő új közbeszerzési törvény megoldást tud majd nyújtani ezekre a problémákra. A tisztességes verseny ugyanis a közpénzek hatékonyabb elköltését ösztönözheti. Az új törvénnyel kapcsolatos elvárás, hogy a szabályozás az ajánlatkérőt versenyeztetésre késztesse és a racionális beszerzői magatartás irányába terelje. A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárás kulcseleme − mondta a kutatás ismertetésekor Morvayné Vígh Katalin, az alapítvány kuratóriumának tagja.

A szervezetek szerint érthető, hogy a kormány a közbeszerzések során egyéb gazdaságpolitikai szempontot is érvényesíteni kíván a szabályozással, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) előtérbe helyezését. Fontosnak tartják azonban, hogy ezek a szabályok ne teremtsenek lehetőséget a visszaélésre, és ne eredményezzék a versenynek a beszerzés hatékonyságát veszélyeztető torzulását.

Nincs valódi verseny a háromajánlatos eljárásban

A kutatás tizennégy versenytorzító elemet, illetve szabályt tárt fel a jelenleg hatályos törvényben. Ezek között szerepel több, az Orbán-kormány törvénymódosításaival bevezetett szabály is. Januártól már közbeszerzési hirdetmény közzététele nélkül is megvalósítható beszerzés, ha az áru- és a szolgáltatásvásárlás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési munkáé a 80 millió forintot. Ekkor nyilvános hirdetmény helyett elegendő legalább három ajánlattevőnek írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. A TI és az AAK szerint e háromajánlatos egyszerű eljárás nem jelent valódi, hirdetménnyel közzétett versenyeztetést, látszateljárás, amelyet meg kellene szüntetni. Ez, valamint a közbeszerzés alóli mentességi kör nagymértékű bővítése közösen azt eredményezhetik, hogy olyan közbeszerzési tevékenység is kiesik, amelyet hirdetmény közzétételével induló eljárásban kellene lebonyolítani.

A szervezetek szerint szükség lenne a közbeszerzési kivételek felülvizsgálatára is. A kivételi köröket az Orbán-kormány kibővítette. Így nem kell közbeszerzést kiírni jogi szolgáltatások és közbeszerzési tanácsadói tevékenység ellátására, nemzeti eljárásrendben szállodai és éttermi, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra, a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss és feldolgozott zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növények beszerzésekor, az EU-elnökség lebonyolításával kapcsolatos beszerzésekre, a tankönyvvásárlásra, a gyermek- és lakóotthonokban lakó személyek teljes ellátására. A mentesség széles kört érint, többek között az országgyűlés döntésével nem kell közbeszereztetni a biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, a védelmi célú katonai és rendészeti, valamint a külügyi segélyezés keretében megvalósuló humanitárius célú beszerzéseket. Nem kell közbeszerzést kiírni ingatlanvásárlásra és -bérlésre, elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására, műsorszolgáltatónak műsorszámvásárlásra, kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, valamint az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges szakirodalmi, tudományos mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység beszerzésére.

Ügyeskedéshez vezetnek a kkv-k számára fenntartott beszerzések

A kkv-k előnyben részesítése jegyében az Orbán-kormány vezette be azt a szabályt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a nemzeti eljárásrendben fenntartsák a részvételi jogot az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 100 millió forint, építési beruházás megvalósítására kiírt eljárásnál pedig az egymilliárd forint alatti nettó árbevételt elért ajánlattevők számára. (Építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható a szabály, ha a szerződés értéke nem haladja meg az 500 millió forintot.) A TI és az AKK szerint ezen, kisebb értékű eljárások kkv-knak való fenntartása torzítja a versenyt és ügyeskedésre készteti az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket egyaránt. Elsősorban a kevésbé jóhiszemű ajánlattevőket hozza helyzetbe, továbbá a korlátok megállapítását nem alapozza meg előzetes számítás, illetve használata az EU-s forrásból támogatott eljárások esetében nem ajánlott. A szabály könnyen kikerülhető, a kkv-kat látszat szintjén hozza csak előnybe, így fenntartása indokolatlan.

Késik az új törvény

Az új közbeszerzési törvény megalkotásához széles körű társadalmi egyeztetés szükséges, ezért elképzelhető, hogy a jogszabály kormány által tervezett július 1-jei hatályba lépése későbbre csúszik. Hamarosan megkezdődik az NFM által készített jogszabálytervezet államtitkári egyeztetése, majd ezt követően a társadalmi szervezetekkel történő egyeztetés is - mondta Gajdos Róbert, a KT elnöke.