Közel húszezer üzlet zárt be, de így is nő a szektor

Szeptember 30-án Magyarországon 112 ezer vállalkozás összesen 165,4 ezer kiskereskedelmi üzletet működtetett. A harmadik negyedévben a 18,4 ezer üzletnyitással szemben 18,2 ezer üzlet fejezte be működését, az ebben az időszakban nyílt legnagyobb kiskereskedelmi létesítmény a budapesti Savoya Park volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kolozsi Pál, 2004. december 6. hétfő, 09:00
Fotó:

A hipermarketek sorát az Interspar Keszthelyen, a Tesco Salgótarjánban és Ajkán gyarapította. A szakáruházak közül a Baumax már Budapest harmadik kerületében és új kecskeméti címén is várja vásárlóit, míg az OBI vértesszőlősi egységét bezárva Tatabányán nyitotta meg kapuit.

Jelentős részben az új, nagy alapterületű létesítmények hatására az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban a telítődéshez közeli állapot jelei mutatkoznak. Évről évre csökken az üzletszám növekedésének üteme, miközben egyes negyedévekben, régiókban, illetve üzlettípusokban már csökkenés tapasztalható. A 2004. szeptember végén működő üzletek száma csak 0,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. 2004. I. negyedévben 0,2 százalékos üzletszámcsökkenés következett be, a II. negyedévben közel ekkora növekedés volt, míg a III. negyedévben a bővülés csak 0,1 százalékot ért el.

Területi elhelyezkedés szerint vizsgálva, a harmadik negyedévben tovább fokozódott az országos üzletállomány közép-magyarországi régióba történő koncentrálódása. A III. negyedévi csekély üzletszám-növekedés 76 százaléka a központi régióban következett be: 81 üzlettel nőtt Budapest, 72-vel Pest megye üzleteinek száma. Csökkent az üzletek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Fejér megyében. Stagnálás következett be Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém és Nógrád megyében. Jelentősebb emelkedés Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, valamint Zala megyében következett be.

Az utolsó három hónapban bekövetkezett állománygyarapodás ellenére régiós szinten Nyugat-Dunántúlon 112-vel és Észak-Magyarországon 52-vel kevesebb üzlet működött szeptember 30-án, mint az elmúlt év végén. Ez évben az üzletek száma legjelentősebben a közép-magyarországi régióban (376 üzlettel, melyből 254 üzlet Budapesten) és Észak-Alföldön (75 üzlettel) növekedett.

Szeptember végén az országos üzletállomány 28,7 százaléka Közép-Magyarországon (Budapesten 19 százaléka) koncentrálódott, míg a többi régió 10-15 százalék között részesedett. A kis településeken 2004-ben 2,2 ezerrel (ezen belül július-szeptember hónapokban 80 üzlettel) csökkent a községekben működő üzletek száma. A III. negyedévben Nyugat-, illetve Dél-Dunántúl 4 településén szűnt meg a kiskereskedelmi tevékenység, ezzel közel 60-ra nőtt az üzlettel nem rendelkező községek száma.

Jelentősebb üzletgyarapodás a városokat érintette: míg a fővárosban 254 üzlettel 0,8 százalékkal (ebből a III. negyedévben 81 üzlettel, 0,3 százalékkal), a többi, nem megyei jogú városban 1900-zal, 3,5 százalékkal (ezen belül július-szeptember hónapokban 157-tel, 0,3 százalékkal) bővült az üzletállomány. Budapesten 2004. szeptember 30-án mindössze 5 ezerrel kevesebb üzlet működött, mint a 2816 (üzlettel rendelkező) községben.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek hálózatában egyre élesebben körvonalazódik a szerkezeti átalakulás. Idén további 1200-zal (a harmadik negyedévben 169-cel) csökkent az ilyen főtevékenységű üzletek állománya. Ebben az évben 1200 egyéni vállalkozás szüntette meg élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletét. Az általuk üzemelt üzletek megszűnése az egész országot érintette, döntően Budapestet (182), valamint Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét (110-110).

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi főtevékenységű üzletek közül az év első 9 hónapjában legnagyobb számban a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk- (500-zal), az iparcikk jellegű vegyes (390-nel), a gépjármű- és járműalkatrész-, és a bútor-, műszakicikk- és építőanyag-üzletek (240-240-nel) hálózata gyarapodott.

Ez évben az üzlethálózat összesen 170 ezer m2 alapterülettel bővült. Az alapterület-gyarapodás közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban valósult meg, több mint 70%-a pedig a III. negyedévben következett be. 2004 szeptember végére a hipermarketek és az új típusú, nagy alapterületű szakáruházak összes eladótere meghaladta az 1 millió m2-t, aránya az összes kiskereskedelmi eladótérből 6,3%-ra emelkedett.

Tovább folytatódott a társas vállalkozások által működtetett üzletek térnyerése. Számuk egy év alatt 3 ezerrel, idén közel 2 ezerrel (ezen belül a III. negyedévben több mint 600-zal) nőtt, ezzel részesedésük a kiskereskedelmi üzlethálózatból mintegy 57%-ra emelkedett. Ez év szeptember végére 2100- zal kevesebb egyéni vállalkozás által működtetett üzlet volt, mint a múlt év azonos időszakának végén. Számuk 2004-ben 1800-zal (ezen belül július-szeptember hónapokban több mint 400-zal) csökkent, így arányuk a vizsgált időszak végére 43%-ra mérséklődött.

Szeptember 30-án a társas vállalkozásokhoz átlagosan 1,71, az egyéni vállalkozásokhoz 1,26, országos szinten a kiskereskedelmi hálózatot üzemeltető gazdasági szervezetekhez átlagosan 1,48 üzlet tartozott. Egy év alatt az 1 üzletesek számának csökkenő tendenciája, és a többüzletes vállalkozások közül elsősorban a 2-5 üzletes vállalkozások számának emelkedése figyelhető meg. Az egyéni vállalkozások számának csökkenése döntően az 1 üzletes vállalkozásoknál következett be: 1900-zal kevesebb ilyen vállalkozás működött 2004. szeptember végén, mint egy évvel korábban.

Szeptember végén a kiskereskedelmi üzletek közel negyedét a nem kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások működtették. Ezek közül a legtöbb (12,6 ezer) üzletet iparvállalatok üzemeltették, de jelentős volt azon üzletek száma is, melyeket az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba (7,9 ezer), a szállítás, raktározás, távközlés ágazatba (4,9 ezer), illetve a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatba (4,8 ezer) sorolt főtevékenységű vállalkozás üzemeltettek.

HOZZÁSZÓLÁSOK