Egy devizahites ellen végrehajtást kezdeményezett a bankja, ám az első és a másodfokú bíróság úgy találta, hogy az ezt elutasító ügyfélnek van igaza. A Kúria felülbírálta a korábbi bírósági döntéseket, mert másként értelmezte az adós tartozását. Róna Péter bankár, a New York-i ügyvédi kamara tagja úgy véli, hogy a Kúria törvénytelenül járt el a devizaadós kárára - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Az esetben az ügyfél 12 milliós hitelkeretet kapott a pénzintézettől, ám ténylegesen csak 8,1 milliót hívott le. A két alsóbb fokú bíróság ennek alapján nem tartotta jogosnak, hogy a bank végrehajtást kezdeményezett ellene, miután nem tudott törleszteni. A Kúria azonban a hitelszerződésre hivatkozva igen.

Róna Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy kölcsön csak a tényleges összegre vonatkozhat, nem a hitelkeretre, amelyet ez esetben nem használt ki az ügyfél. A Kúria tehát megengedhetetlen módon "kreatívan" értelmezte a jogot.

Ugyanezen a véleményen van Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület érdekvédelmi szervezet vezetője. Szerinte a bíróságok sajátságos, a devizaadósokat sújtó jogértelmezése nem újdonság. A konkrét ügy is ezt bizonyítja, hiszen a Kúria elvileg csak nagyon nyomós indokkal bírálhatná felül az első és a másodfokú bíróság egybehangzó ítéletét.

A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu