Nem vagyok sem Magyarország, sem a jog szakértője, ezért Kim Lane Scheppele írja ezt a posztot, nem pedig én - áll Paul Krugman bevezetőjében a The New York Times oldalán. A Nobel-díjas közgazdász blogján kiemeli, hogy ismeri Scheppele és kollégái munkáját és azt, ahogy az alábbi következtetésekre jutottak, ezért támogatja őket.

Ez már a sokadik levélváltás az alkotmányjogászal és a magyar hatóságok között: a Princeton Egyetem tanára korábban azt mondta, hogy nemzetközi szervezeteknek kellene ellenőrizni a 2014-es magyarországi választások tisztaságát, ezt követően a Helsinki Bizottság washingtoni meghallgatásán is bírálta a magyar kormányt. A kritikákra Gulyás Gergely,  a Fidesz szakpolitikusa - aki maga is részt vett a washingtoni meghallgatáson - válaszolt nyílt levélben.

Scheppele szerint a Fidesz-kormány pr-hadjáratba kezdett, hogy szimpatikussá tegye magát azok után, hogy egyre erősebb a nemzetközi kritikák össztüze. Ugyanakkor ő úgy látja, hogy a magyar kormány kommunikációs hadjárata többé-kevésbé ugyanazokat a mondatokat ismételgeti a nemzetközi sajtóban, valamint az európai és amerikai diplomáciai találkozókon.

Vigyázz! Látlak

Évekig Magyarországon éltem, a magyar bírósági rendszerben dolgoztam és magyar jogot tanultam. Éppen ezért vesznek elég komolyan ahhoz, hogy támadjanak - emeli ki Scheppele. Hozzáteszi: amióta Magyarországgal kezdett foglalkozni, tömegesen kap gyalázkodó leveleket és kritikákat. Szerinte útjában áll a Fidesznek, hiszen a magyar kormánypárt "könyörtelen és engesztelhetetlen, de nem hülye". Az alkotmányjogász kiemeli: semmit nem személyes sértettség miatt ír le Magyarországgal kapcsolatban, szerinte ezzel Paul Krugman is tisztában van, ezért biztosít neki felületet a nemzetközi közgazdász társadalomban és üzleti világban ismert, sokk szakmabeli olvasót vonzó blogján.

Scheppele szerint nem csoda, hogy a magyar kormány keményen vissza akar neki vágni, hiszen folyamatosan a nemzetközi kritikák kereszttüzében van az Alaptörvény negyedik módosítása miatt, emellett a jövő héten az Európai Parlament plenáris ülése is kiemelten foglalkozik a magyar demokrácia kérdéskörével.

Trükkös fiúk

Az alkotmányjogász igyekszik tételesen cáfolni a kormány érveit, például azt, hogy az alkotmányozás folyamata nyitott volt és társadalmi felhatalmazással történt. Ez igaz ugyan, de félrevezető, akárcsak a magyar kormány annyi más nyilatkozata a pr-hadjáratban. Szerinte ugyanis az érvelésből kifelejtenek egy fontos dolgot: igaz ugyan, hogy az alkotmányozás során első lépcsőben minden civil szervezet véleményét meghallgatta a kormány, utána viszont mindössze egy hetet adtak a parlamenti képviselőknek arra, hogy megismerjék a végleges tervezetet annak elfogadása előtt. Szerinte a Fideszen kívül ma sem tudja senki, hogy valójában ki írta a magyar Alaptörvényt, kik vettek részt a folyamatban, kiknek a véleményét hallgatták meg a végleges tervezet elkészítése előtt.

Scheppele szerint a kormánynak az az érvelése is félrevezető, mely szerint kikérték minden állampolgár véleményt az alkotmányozás előtt. Igaz ugyan, hogy 2011 februárban és márciusban kiküldtek egy nemzeti konzultációs kérdőívet, azonban az arra adott válaszokat nem értékelték ki a tervezet elfogadása előtt. Hozzáteszi: a kormány a nemzeti konzultációt általában annak bizonyítására használja, hogy demokratikusan működik, azonban soha nem publikálták még ezeknek a konzultációknak az eredményét. Szerinte az egész folyamatot a Fidesz csak annak felmérésre használja, ki van velük és ki ellenük, ugyanakkor nehéz kívülről belelátni az egész zárt folyamatba.

Oda a bizalom?

A szakember szerint fel kell tenni a kérdést, hogy a Fidesznek továbbra is megvan-e a szükséges társadalmi támogatottsága, mandátuma. Ugyan a kormánypárt népszerűsége az utóbbi hetekben nőtt a rezsicsökkentésnek köszönhetően, még mindig csak a magyar választópolgárok negyede szavazna újra a pártra. Szerinte a kimutatások arra utalnak, hogy azoknak közel fele, akik 2010-ben a Fideszre szavaztak, nem juttatná újra hatalomra a pártot.

A szakértő szerint a kormány politikájára az volt jellemző, hogy igyekezett csökkenteni azoknak az intézményeknek az erejét, amelyeket nem tudott ellenőrzése alá vonni, ebbe a sorba illeszkedett az Alkotmánybíróság és a jegybank, közben viszont a "megbízható kézben lévő" intézményeknek nagyobb hatalmat adott. Így került reflektorfénybe az Országos Bírói Hivatal, a Médiatanács, az Állami Számvevőszék vagy a Költségvetési Tanács.

A független intézmények kormány alá rendelésével Scheppele szerint megkérdőjeleződik a jogállamiság megléte Magyarországon. "Ha Magyarország újból mindent megtesz majd azért, hogy teljesen demokratikus társadalommal és a bíróságokra való politikai befolyás nélkül éljen, csendben maradok és visszavonulok" - zárul a cikk.