Valójában mennyit keres a magyar? Még mindig nem derült ki

Az KSH korában már többször bejelentette, hogy idén végre érdemben megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését. Az ígéretek ellenére ma sem derült ki például a medián kereset értéke.
Domokos László, 2019. március 29. péntek, 12:23
Fotó: Pixabay

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly októberben bejelentette, hogy 2019-től kezdve új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közöl. Már nemcsak a legalább ötfős vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni az átlagkeresetben. Ez azt jelenti, hogy amíg eddig 2,8 millió alkalmazott bére alapján számoltak, ezentúl 4,5 millió ember adatait veszik figyelembe.

Eddig ugyanis a négy fő feletti vállalkozások, a közszféra, valamint a nonprofit szektor adatai alapján állt össze az az adatbázis, és ebből számolták ki, hogy adott időszakban mekkora volt az átlagkereset az országban. Fontos, hogy ez az adatközlés nem az egyéni kereseti adatokon alapult, hanem foglalkoztatónként mutatta meg az adott hónap bértömegét, és az ott dolgozók létszámát.

2019-től viszont már nem a bértömegből és a foglalkoztatottak számából számítják ki az átlagkeresetet, hanem közvetlenül a NAV számára beküldött havi egyéni bevallásokból. Ez az adatbázis pedig már tartalmazza az összes legális munkajövedelemmel rendelkezőről az információt. Így olyan alkalmazottak is bekerülnek a "látómezőbe", akikről eddig volt, de nem közölt adatot az állam.

Ma pedig kikerültek a friss, januári bérszámok. Az is kiderült azonban, hogy a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik csak lehetővé. A KSH ma egy hosszas levélben magyarázta el, hogy bár néhány újabb bontású számot már publikál ugyan, de megvizsgálták a kereseti adatokat és megállapították, hogy "az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség", emiatt csak valamikor a jövőben derülnek aki az ominózus adatok.

Az utóbbi egy-két évben elsősorban a szakszervezetek rótták fel, hogy hasonló adatokat nem közöl a KSH. Ilyen adatokat azonban a KSH eddig nem közölt, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem. Márpedig szakértők szerint ha végre ezeket a számokat kiszámolja és közli a statisztikai hivatal, akkor legalábbis érdekes fejlemény lesz, mivel az eddig magas és gyorsan emelkedő átlagjövedelemhez képest jóval kisebb számok kerülhetnek elő. A Policy Agenda szerint ez a módszertani váltás megmutatja majd, hogy amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy magyar dolgozó, akkor eddig csak egy szűkebb körnek a jövedelmi viszonyait ismertük meg. Ez pedig tényszerűen jobban nézett ki, mint a teljes dolgozói társadalmat érintő "valóság".

HOZZÁSZÓLÁSOK