Jött egy jó hír a magyar gazdaságról

2018 II. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások bővülése, a volumen 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, magas bázist. A beruházások növekedése szinte a teljes magyar gazdaságot jellemezte. 2018 I. félévében a beruházások volumene 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Dzindzisz Sztefan, 2018. augusztus 30. csütörtök, 09:00

2018 II. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

  • A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,2 százalékkal haladta meg, a 2015 negyedéveinek átlagát pedig 24 százalékkal.

2018 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A beruházási tevékenység volumene 15, ezen belül a teljesítményérték 54 százalékát képviselő építési beruházásoké ugyancsak 15, a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 16 százalékkal növekedett.
  • A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10, a 15 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 44 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.
  • A gazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (22 százalékkal), elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és -felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
  • A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és -felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is növekedtek.
  • A nemzetgazdasági beruházások negyedét realizáló feldolgozóipar fejlesztései 3,2 százalékkal nőttek. Az alágak mintegy felében regisztrált a KSH bővülést, a legnagyobb mértékűt a villamos berendezések gyártásában. Kiemelkedő volt a volumennövekedés a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. Ugyanakkor a járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki - csökkentek.
  • A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (9,7 százalék), a kiskereskedelmi üzletek mellett pedig a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
  • A nagyrészt közösségi finanszírozású területek közül - elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében - a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén is megvalósult beruházásoknak köszönhetően 75, az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt - 23 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt - 1,5 százalékkal mérséklődtek a fejlesztések. (Előbbi három terület részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból több mint egytized volt.) A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (21 százalék) továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták.
  • Néhány kisebb súlyú ágban a beruházások volumene ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és -felújítások - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény (21 százalékos) növekedéséhez. Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak jelentős bővülésében (66 százalék) informatikai eszközök beszerzése, az energiaipari növekedésben (67 százalék) naperőművek telepítése is szerepet játszott.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK