Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az elektronikus anyakönyvi rendszer tavalyi adatai most már véglegesnek tekinthetők, így megállapítható, hogy tavaly Magyarországon 140 900-an hunytak el. Az Eurostat honlapján is elérhető adatok szerint az ezt megelőző öt év, azaz a 2015-2019. közötti időszak átlagos halálozási adatához képest a növekedés 8331 fő, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent.

Az elnök szerint ez szomorú adat, de látni kell, hogy ugyanakkor az EU 27 tagállama közül még mindig a hatodik legalacsonyabb többlethalálozást lehetett Magyarországon mérni. Csak Lettország, Izland, Finnország, Dánia és Észtország adatai mutatnak kisebb halálozási növekedést 2020-ban, míg a "szomorú lista" másik végén Lengyelország és Szlovénia áll 19 és 18 százalékos növekedéssel - tette hozzá.

Az uniós tagállamok között nem egységes, mikor sorolnak egy elhunytat a koronavírus áldozatai közé. Erre utal, hogy míg egyes tagállamokban a tavalyi többlethalálozás nagyobb részét, vagy egészét lefedi a Covidban elhunytak száma, addig más országokban a jelentősen megnövekedett halálozás csak negyedét, felét teszik ki a vírus áldozataiként besorolt esetek - részletezte Vukovich Gabriella.

Németországban a halálesetek 7,5 százalékkal növekedtek 2020-ban, de a jelentett Covid-halálozás ennek éppen csak a felét fedi le, de még ezt az arányt sem éri el például Bulgária, Észtország, Ciprus vagy Szlovákia. A KSH elnöke szerint nyilvánvaló, hogy e mögött a halálesetek koronavírushoz köthető halálesetként besorolásának országonként eltérő gyakorlata áll.

Magyarország ebből a szempontból transzparens gyakorlatot folytat, ez olvasható ki abból, hogy tavaly 9884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé, míg a többlethalálozás ennél kevesebb, 8331 fő volt - mondta Vukovich Gabriella.

A harmadik hullám alatt viszont az elmúlt hetekben Magyarország éllovas lett a lakosságarányos halálozásban.