Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az idei első félévben a keresetnövekedés ütemét leginkább a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek munkavállalóit érintő bérrendezések befolyásolták - írja a statisztikai hivatal, az "A KSH jelenti, 2018. I. félév" elnevezésű dokumentumában.

Ennek köszönhető, hogy az első hat hónapban az átlagbér bruttó 324 400 forintot tett ki, ami nettóban családi adókedvezménnyel 224 300, anélkül 215 700 forint volt. Mindez azt jelenti, hogy a bérek bruttóban és nettóban is 11,9 százalékkal emelkedtek.

Az első félévben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) havi bruttó átlagkereset 301 800 forintot tett ki, 11,4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül a versenyszférában 10,6, a költségvetésben 13,3 százalék volt a rendszeres havi bruttó átlagkeresetek növekedése az előző év azonos időszakihoz viszonyítva

Amennyiben mindezeket a számokat a közfoglalkoztatottak nélkül számoljuk, úgy 10,9 százalékos növekedést látunk, míg a vállalkozásoknál 10,6 százalékosat. Ez utóbbi kategóriába tartozó dolgozók így havi átlag nettó 224 100 forintot kerestek, míg a költségvetési szerveknél dolgozók átlagkeresete 228 200 forintra nőtt az idei első félévben. A nonprofit szervezetek dolgozói keresete pedig továbbra sem éri el a havi 200 ezer nettót, így hiába nőtt egy év alatt 10,5 százalékkal, 199 300 forinton megállt az emelkedés. A sor végén természetesen a közfoglalkoztatottak állnak, mégpedig havi 54 700 forinttal.

Mely szakmánál lehet a legtöbbet keresni?

A legjobban fizető állások továbbra is a pénzügyi szolgáltatás, valamint az információ és kommunikáció területén vannak: itt a nettó átlagkereset 411 és 374 ezer forint. Ez egyébként 91 illetve 74 százalékkal haladja meg a nemzetgazdaság átlagot.

A sor másik végén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a humán-egészségügyi, szociális ellátás található nettó 138 ezer és 141 ezer forinttal. Mindez egyébként 36 és 35 százalékkal alacsonyabb az átlagnál. Jó hír viszont, hogy ez utóbbinál történt a legnagyobb, átlagban 18 százalékos béremelés. Ezzel szemben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a pénzügyi szolgáltatás ágat jellemezte a legkisebb (7,4 és 7,6 százalékos) bővülés.

Hol laknak a legtöbbet keresők?

Az idei első hat hónapban mindegyik régióban jelentős mértékben (10,9-12,9 százalék) emelkedtek a nettó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest.  A legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon nőttek a bérek, ugyanakkor a növekedés Budapesten, Pesten és Nyugat-Dunántúlon elmaradt a nemzetgazdaság 11,9 százalékos átlagától.

A nettó kereset összege Budapesten kiemelkedő volt (272 300 forint), 105 ezer forinttal több, mint a legalacsonyabb, észak-alföldi régiós érték (166 800 forint). Éves összehasonlításban a kereseti különbség (8 300 forintos) növekedése volt megfigyelhető - ugyancsak ebben - a két szélsőértékű régió vonatkozásában.