Kiderült, mi a magyar csoda titka

A KSH második becslése szerint 4,5 százalékkal emelkedett a magyar GDP a 2019 utolsó negyedévében.
Domokos László, 2020. február 28. péntek, 09:00
Fotó: Reuters - Képünk illusztráció.

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2019 utolsó negyedévében 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járultak hozzá.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal nőtt. Így 2019 egészében a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A negyedévben a termelési oldalon az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 3 százalékkal emelkedett az előző évhez mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 11 százalékkal nőtt, ezen belül az egyéb építmények termelése emelkedett jelentősen. A mezőgazdaság teljesítménye 1 százalékkal növekedett.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,6 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (11 százalék) érte el. Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 5,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,5 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2019. IV. negyedévi, 4,5 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,7, az építőipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (1,3 százalékpont).

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós (személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 19 százalék) és a féltartós (ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 8 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene, ugyanakkor a nem tartós termékek (élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 3,5 százalék) és a szolgáltatások (3,7 százalék) esetében átlag alatti volt az emelkedés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,3, a közösségi fogyasztásé 7 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,9 százalékkal emelkedett.

E folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,1 százalékkal nagyobb lett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a IV. negyedévben 7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágakban, a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek esetében emelkedett a beruházási volumen, miközben a feldolgozóiparban csökkent.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 9,7 százalékkal nőtt.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 6,6 százalékkal nagyobb lett.

A bruttó hazai termék bővüléséhez a végső fogyasztás 3,5, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,9 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

Így 2019-ben az előző évhez képest:

  • Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 46 787 milliárd forint volt, volumene 4,9 százalékkal bővült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján is 4,9 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.
  • A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 21, az iparé 5,0, a szolgáltatásoké 4,2 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 0,3 százalékkal csökkent.
  • A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 1,0, az építőipar 1,0 százalékponttal járultak hozzá.
  • A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,4, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 4,1 százalékkal magasabb lett. A bruttó felhalmozás 9,5, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal emelkedett. Az export 6,0, az import 6,9 százalékkal bővült.
  • A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 2,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

HOZZÁSZÓLÁSOK