Meglepő változások a magyar inflációs kosárban

Idén is jó néhány érdekes termékkel és szolgáltatással bővült a fogyasztói árindex kiszámításához használt inflációs kosár. Az ok: érezhetően mást vesznek a magyarok, mint pár évvel korábban.
Domokos László, 2019. január 30. szerda, 07:08
Fotó: Napi.hu

Február 12-én, kedden publikálja a KSH a 2019-es első, januári inflációs számait. Ilyentájt derül ki az is, hogy milyen fontosabb tételek változtak a fogyasztói kosárban. Évről évre előkerülnek érdekes tételek - nincs ez másként idén sem.

A fogyasztói árindex számításához alapul vett fogyasztói árösszeírási adatfelvétel során megfigyelt termékek és szolgáltatások (az úgynevezett reprezentánsok) körét évente felülvizsgálja a hivatal. A megfigyelésbe jelenleg mintegy 1000 reprezentáns - 140 árucsoportra összegezve - szerepel, ez a szám évek óta stabil, 2019-ban sem módosul érdemben a minta nagysága.

A fogyasztói kosár átsúlyozása a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek megfelelően alakul, összhangban az Eurostat-előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a súlyok 2019-ben a 2017-es fogyasztási szerkezetnek megfelelőek. A súlyokat - amelyek az év minden hónapjában azonosak - részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben a háztartás-statisztikai költségvetési felvételekből, azaz a megkérdezett családok naplóiból számítják ki.

A reprezentánsok éves felülvizsgálat során a KSH szakértői törölik azokat az elemeket, amelyek már nem annyira keresettek, az összeírásuk több helyen nehézséget okoz, illetve felvesznek a listába újakat, amelyek keresik a fogyasztók. Itt figyelembe kell venni, hogy a fogyasztói árösszeírás reprezentatív megfigyelés, így minden termék és szolgáltatás csoportot néhány megfelelően kiválasztott termék, illetve szolgáltatás reprezentál, a kínálat ennél nyilván mindenhol szélesebb - fogalmaztak lapunk megkeresésére a statisztikai hivatalban.

Emellett egyes termékeknél módosítanak bizonyos paramétereket, hogy megfelelően követhessék a termékek kiszerelésében, teljesítményében bekövetkezett változásokat. Ilyen például az egyes élelmiszerek kiszerelésének változása, jellemzően csökkenése, illetve a műszaki termékeknél megfigyelhető technológiai fejlődés nyomon követése miatti paramétermódosítás. Az új és használt személygépkocsiknál pedig a legnépszerűbb modelleket választják ki, továbbá a legforgalmasabb gyógyszerek kerülnek be a megfigyelésbe.

Ezek a 2019-es változások

Idén januártól hat termék/szolgáltatás került ki és nyolc került be. Az új reprezentánsokkal és súlyokkal számot januári inflációs adatokat a KSH február 12-én publikálja.

A fogyasztás tartós bővülésének logikus következménye az autózással kapcsolatos kiadások emelkedése. A statisztikusok tavaly, 2018-ban csak egy autót vettek fel az amúgy elég hosszú listára és azóta figyelemmel kísérik a 4-6 éves BMW 320 (1995 köbcentiméter) személygépkocsik árának alakulását is. Idén viszont több fontos változás is történt. Így a népautók közül a használt, 5-7 éves Suzuki Swift 1.2-as lekerült, a használt, 12-14 éves Suzuki Swift 1.3-as felkerült a listára. A lépés mind bizonnyal nem független attól, hogy kitartóan öregszik a magyarországi járműpark: a KSH adatai szerint a személygépkocsik átlagéletkora a 2010-es 11,3 évről 2016-ban 13,9 évre, majd 2017-ben 14,1 évre emelkedett. Ráadásul ilyen idős autó eddig nem kapott helyet a reprezentánsok listáján.

Az új idők jele azonban, hogy bekerült idén a fogyasztói kosárba az első hibridautó. Az első fecske az ötajtós Toyota Auris 1.8 Hybrid Live lett. Az utóbbi években érezhetően nőtt az elektromos meghajtású, illetve hibrid autók száma a magyar utakon, jelenleg már zöld rendszáma mintegy nyolcezer autónak van.

Eddig a japán márka háromféleképpen volt fent a listán: az árösszeírók figyelemmel követték az ötajtó új Yaris Live 1.5 Dual VVT-iE, valamint a Auris (Start) - 1.33 Dual VVT-i árának alakulást, tovább nézték a kgfb díjaknál, hogy menyit kel fizetnie annak 2004-es Corolla 1.4-es autótulajdonosnak, aki 50 éves, 2004-ben szerződött, Gyulán él, A0 a fokozata és a díj csekken fizeti be negyedévente.

Itt még nem értek véget az autózással kapcsolatos tételek. A KSH ugyanis kivette a 2019-es listáról az autófényezés rezsi óradíját (vélhetően erre egyre kevesebbet költenek a magyarok) - ezzel együtt megmaradt több, az autószereléssel kapcsolatos elem - így többek közt a fékbetétcsere az első két keréken, kötelező szerviz, a karosszéria-javítás, valamint a gépkocsi külső mosása. Az új tételek közé viszont bekerült három, az autóval kapcsolatos kiadás: a személygépkocsi átírásának illetéke, az eredetiségvizsgálat díja, valamint a téli-nyári autógumicsere díja.

A KSH listáján 2016 óta szerepel a fővárosi behajtási díj vagy Budapest-matrica, lánykori nevén dugódíj. Bár még mindig csak terv ennek a bevezetése, a KSH már három éve felkészült, hogy akár egy év közbeni bevezetés se okozzon gondot a fogyasztói infláció számításnál. Így ezen a soron egyelőre egy nullás érték szerepel a számításoknál.

A mobiltelefónia gyors változását jelzi, hogy kivették 2019-től a mobilok közül a 8 gigabyte-os (GB) belső tárhellyel rendelkező, 4-5 hüvelykes kijelző androidos készüléket, bekerült viszont a 32 GB-os belső tárhelyű, 5,5-6 hüvelykes kijelzős androidos okostelefon - miközben ott továbbra is szerepel köztes modellként a 16 GB-os androidos mobil.

Immár újabb jele van annak, hogy fapados légi utazó nemzet lett a magyar: a statisztikusok ugyanis januártól nézik és beszámolják az infláció alakulásába az 55-ször 40-szer 20 centiméteres gurulós bőrönd árát is. Márpedig a legtöbb fapados légitársaság az éppen ekkora bőröndöket engedte az utóbbi években kézipoggyászként, ingyenesen felvinni a repülőre. A jelek szerint a magyar háztartások jelentős része beszerzett ilyen méretű utazó alkalmatosságot - a rossz hír viszont az, hogy éppen az utóbbi hetekbe több légi cég is szigorított és immár csak a még kisebb (hátizsák) táskákat engedi felvinni az utastérbe.

A magyarok számára fontos a kávéfogyasztás, ezt jelzi, hogy a reprezentánsok listáján többféle kávététel is található. Ezek közül az egyiknél most csere történt. A KSH ugyanis az egy kilogrammos őrölt kávét levette a listáról, bekerült viszont a fél kilogrammos szemes kávé. Az elektromos kávédaráló még 2016-ban került ki a tételek közül. A megmaradó többi kávés elem között szerepel a kávékrémpor utántöltő; az őrölt 200-250 grammos vákuumcsomagolt kávé; a 3in1 instant kávé; az azonnal oldódó kávé; az eszpresszó és a cappuccino vendéglátóhelyen, továbbá a filteres kávéfőző, valamint a 150-200 grammos kávékrémpor (kávéfehérítő) utántöltő.

A print média hanyatlása folytatódik a KSH-nál is, ezt idén a Magyar Nemzet a reprezentánslistáról való levétele jelzi (a lap utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg). Így jelenleg a napilapok közül már csak a Nemzeti Sport és Blikk szerepel a KSH "inflációs célpontjai" között, míg a hetilapok közül a Story, a HVG, a Kiskegyed, Nők Lapja, a TVR-Hét.

Az idei veszteséglistát növeli a szék kárpitozása - egészen pontosan a 45-ször 55 centiméter ülőrészes szék kárpitozásának - munkadíjának levétele. A jelek szerint a magyarok a megunt, elhasznált székeik helyett inkább újat vesznek és kevésbé a felújításra költenek. Azért a kárpit sem tűnik el teljesen, mivel továbbra is vizsgálják ezt telekárpitozott garnitúra, nyitható ágyszerkezettel (ágy+ két fotel) elnevezésű tétel.

Így számolnak az árösszeírók

A reprezentánsok árait a KSH területi munkatársai, az árösszeírók havonta írják fel az ország településein az üzletekben, szolgáltatóhelyeken, piacokon (ezek az úgynevezett felíróhelyek). Sokan nem tudják, hogy a felírás napja minden hónap 1-20. napja között lehet, tehát egy adott hónap inflációjában nem veszik figyelembe a huszadika utáni mozgásokat. Mivel az is cél, hogy a fogyasztói árindex kifejezze a tényleges keresletet is, ezért az olyan reprezentánsoknál, amelyeken belül különböző választékelemek vannak, a leginkább keresett áru árát jegyzik fel.

Minden megyében feljegyzik minden reprezentáns árát, mégpedig több felíróhelyen, így havonta reprezentánsonként 35-150, összesen pedig mintegy nyolcvanezer ár gyűlik össze az árindex számításához. A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ármegfigyelésénél a lakosság által ténylegesen kifizetett összeget, a gyógyszertári árat veszik számba.

A felírt árak számának stabilitását az is biztosítja, hogy amikor az árösszeírás esetleg meghiúsul, a hiányzó árat a KSH az EU-tagoknak kötelezően előírt módszernek megfelelően imputálja. Egy-egy reprezentáns (országos) havi árát a reprezentánsról a hónap során az országos mintában összegyűjtött valamennyi ár egyszerű számtani átlaga adja. Van néhány reprezentáns, leginkább a szolgáltatások között (ilyenek a postai díjak), amelyek árait központi nyilvántartások alapján rögzítik.

A tarifális tételek (áram, vezetékes gáz, távfűtés, víz- és csatornadíjak) árváltozását az új díjak fogyasztói számlán való megjelenésekor, azaz egy-két hónapos csúszással veszik figyelembe a fogyasztóiár-indexben.

Miért fontos?
A fogyasztói árak változása jelentősen befolyásolja a nettó átlagkeresetek reálértékét. Így az inflációs kosár számítás fontos alapja például az olyan tételek kiszámításának, mint a nyugdíj.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

drnemoda@yahoo.com, 2019.01.30 09:08

Elképesztő a pofátlanságnak a mértéke ! Csupa olyan tétel kerül be, amelyeknél árcsökkenés várható, vagy minimum nem változik az ára - mert nem keresik. A félkilós szemes kávé be, az őrölt kávé ki - hát nem logikus ? Nem is részletezem, ez akkora arcátlanság, hogy egy rendes statisztikus nem is állna szóba a mostaniakkal !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html