KSH: nincs igaza az Eurostatnak

A magyar statisztikai hatóságok továbbra is fenntartják álláspontjukat, mely szerint az Eximbank államháztartásba való besorolása nem szolgálja a gazdasági és pénzügyi folyamatok valóságnak megfelelő bemutatását és nem felel meg a nemzetgazdasági elszámolások alapját jelentő módszertannak, az EU jogszabályba foglalt ESA2010-nek sem - közölte a KSH.
Domokos László, 2018. február 19. hétfő, 15:00

Az Eurostat eldöntötte, hogy saját publikációiban az Eximbankot az államháztartás részeként fogja elszámolni, ami azzal fenyeget, hogy az ország szempontjából fontos makrogazdasági mutatóra két hivatalos adatot tesznek közzé: az egyik a magyar statisztikai hatóságok Eximbank nélkül, a másik az Eurostat Eximbankkal együtt számított államadósság adata. Ezt elkerülendő a magyar statisztikai hatóságok úgy döntöttek, hogy a túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure - edp) számításokban az Eximbankot az államháztartás részeként mutatják be - fogalmazott a KSH.

A felhasználók minél gyorsabb tájékoztatása érdekében a nemzeti számlák különböző részeinek publikációs időpontja kis mértékben eltér egymástól. Az MNB a publikációs naptárának megfelelően ma tette közzé az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak 2017. évi előzetes adatait, amelyben bemutatta az Eximbank besorolásának államadósságra gyakorolt hatását is. A 2017-re vonatkozó edp-adatok Eurostat által validált első becslését az Eurostat és a KSH egyaránt április 23-án teszi majd közzé.

Az Eximbank államháztartásba sorolása nem érinti a GDP-arányos államadósságráta változásának 2011 óta csökkenő tendenciáját. Az adósságráta szintjét emeli meg, évente változó, 0,6 és várhatóan 1,9 százalékpont közötti mértékben.

Az Eurostatnak az a gyakorlata, hogy a tagországok Eximbankhoz hasonló működésű bankjainak kötelezettségeit az államadósság részeként igyekszik bemutatni, olyan változtatást jelent a kormányzati szektor elszámolásában, amely a többi szektor mutatóit is eltorzítja - aggódik a KSH. A pénzügyi közvetítő rendszer súlya és szerepe, a pénzügyi közvetítés terjedelme és minősége nehezebben megítélhető, ha a besorolás következtében jelentős szervezetek kikerülnek a szektorból. Formálisan rontja ugyanakkor az EU tagállamok világpiaci versenyképességét is, mivel a kormányzati szektor súlyát a ténylegesnél nagyobbnak tünteti fel.

Az Eurostat egy új, speciális intézményi kategóriába, a zártkörű (captive) pénzügyi közvetítők közé javasolta besorolni az Eximbankot. Ez a kategória a nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása során (ESA 2010) jött létre a pénzügyi vállalatok szektorában és azokat a pénzügyi szervezeteket tartalmazza, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak. Az ide sorolt pénzügyi szervezetek - jellemzően vagyonkezelők (holdingok) és speciális forrásgyűjtési célú vállalatok (SCV-k) - a tulajdonosaik "foglyai", így intézményi önállóságuk megkérdőjelezhető.

A KSH újra megismételte, hogy a magyar statisztikai hatóságok álláspontja szerint az Eximbank nem felel meg a fenti kritériumoknak, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa (ESA 2010) nem változtatta meg a pénzügyi közvetítők és ezeken belül a hitelintézetek definícióját, ami a szektorbesorolással kapcsolatosan ellentmondást eredményezett. A hazai statisztikai hatóságok véleménye szerint az Eurostat nem az ESA 2010 szabályaival összhangban hoz döntést egyes szervezetek kormányzati szektorba sorolásáról, ami bizonytalanságot visz a statisztikai módszertanba és megbontja a nemzeti számlák körébe tartozó statisztikák összhangját - olvasható a mai közleményben.

Fotó forrása: Pixabay.com.

HOZZÁSZÓLÁSOK