KT: a költségvetési kiadásokat erős kontroll alatt kell tartani

A Költségvetési Tanács (KT) szerint a költségvetési törvényben kitűzött, GDP-arányosan 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiány az első félévi makrogazdasági folyamatok, a költségvetés bevételeinek és kiadásainak időarányos teljesítése alapján elérhető.
MTI-Eco, Inforádió, 2014. július 14. hétfő, 19:59
Fotó: Napi.hu

A KT az MTI-hez eljuttatott véleményében tájékoztatott arról, hogy a hétfői ülésén áttekintette a 2014. évi költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait, azok hátterét. A tanács megítélése szerint a bevételi oldalon - a kedvező makrogazdasági folyamatok és az adórendszer stabilizálódása következtében - összességében nem látszanak jelentős kockázatok, a kiadási oldalon pedig érvényesülnek a kormányzat korábban meghozott - például a nyugdíjrendszert, a gyógyszerkiadásokat érintő - strukturális intézkedései.

A hiánycél tartásának feltétele, hogy a kormány a második félévben is erős kontrollt gyakoroljon a költségvetési kiadások felett, azok növekedése összességében ne lépje túl az Országvédelmi Alapban lévő tartalékot - olvasható a KT véleményében.

A GDP-arányos államadósság alaptörvényben előírt csökkenésénél a Költségvetési Tanács kockázatot lát, mivel a költségvetés jelentős új kiadási tételeit - köztük az eredeti előirányzatokban még nem szereplő állami részesedésvásárlásokat - az uniós hiány számításakor nem veszik figyelembe, a pénzforgalmi hiányt - és ezen keresztül az államadósságot - azonban növelik.

Ezeknek a kiadási tételeknek az eredeti előirányzatot meghaladó teljesítését az Országvédelmi Alap fel nem használásával, vagy más folyó kiadások visszafogásával, a kincstári számlaállomány szükséges mértékű csökkentésével, esetleg bevételek növelésével ellentételezni szükséges, mivel az államadósság csökkentésének egyéb lehetőségei (így például a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap befizetései) lényegében kimerültek - áll a KT véleményében.

A tanács szerint a 2013. évi és a 2014 I. félévi államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján változatlanul szükséges, hogy a kormány megvizsgálja, a stabilitási törvénynek az államadósság csökkentési ütemére vonatkozó, 2015-ben hatályba lépő módosítása milyen hatást gyakorol majd a későbbi évek gazdasági növekedésére és költségvetésére.

Az államadósság-szabály érvényesülésével kapcsolatban a KT úgy véli: a 2014. évi költségvetési törvény módosításában szereplő részesedés-vásárlások fedezetét megteremtő pótlólagos kiadások a pénzforgalmi hiánnyal együtt a bruttó államadósságot is közvetlenül megnövelik.

A tervezett többletkiadások mértéke miatt az államadósság-ráta várhatóan igen csekély mértékben csökkenhet, növekvő teljesülési kockázatokkal.

Az adósságcsökkenés teljesülését makrogazdasági oldalról támogatják például egyes "adóalapok", így a fogyasztás kedvező alakulása, míg az infláció vártnál alacsonyabb mértéke ezzel ellentétes irányba hat. Ezt is figyelembe véve szükség van a költségvetési kiadások féken tartására, az Országvédelmi Alap fel nem használására, a Kincstári Egységes Számla (KESZ) állományának csökkentésére, esetleg a bevételek növelésére.

A KT egyúttal leszögezi: támogatja a kormánynak az adósságállomány szerkezete átalakítását célzó törekvéseit, a devizaadósság arányának visszaszorításával ugyanis mérsékelhető az ország pénzügyi sérülékenysége.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 16:01

hungarianmoneyfraud beep com

Budapest, 2014.


Tisztelt Vezetőség!

A közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.

A Szovjetunió felbomlott, a rendszer azonban nem állt le. A sok százmilliárdot érő tudást a bennfentesek egymásnak adták, így életben tartva azt hosszú évtizedeken keresztül. Kormányzásunk idején így persze mi is a tudás birtokába kerültünk használva is azt, azonban soha olyan méreteket nem öltött ez irányú tevékenységünk, mint ami most zajlik Magyarországon.

Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül. Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.

Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad. A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.
Nyugati szakemberek több alkalommal is felvetették a manipuláció gyanúját, mivel a nemzetközi és a hazai pénzügyi mutatók között furcsa eltéréseket észleltek, azonban bizonyítani sosem tudták, mivel a politikai vezetés nem adott lehetőséget a teljes körű átvilágításra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

homeros1, 2014.07.15 06:45

@9-es számú agymosott narancsparaszt:

szektás féreg, miért nem lopjátok el a nyugdíjvagyont? ja nem lehet, már elloptátok...

a magyar családok nyugdíjmegtakarításának alapulása
2002 - 1200 Mrd Ft
2010 - 3000 Mrd Ft
2014 - 400 Mrd Ft.....


a szektás férgek már megint megcsinálták...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

anttikufar, 2014.07.14 20:40

..nem kell túlspórolni ,mint 2012-ben ,mert akkor 1,9 % volt a hiány ,de a gdp esett 1 %-ot ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html