A magyar magánszemély - hitelközvetítő ajánlására - egy osztrák hitelintézettől vett fel 42 ezer euró kölcsönt. A szerződés tartalmazta az ügyleti kamat és a kezelési költség mértékét, az értékbecslés díját, rögzítette a szerződés futamidejét, valamint a törlesztések esedékességét, továbbá, azt is, hogy az egy havi törlesztő részlet összege 530 euró. A szerződésben szerepelt az is, hogy jogvita esetén az osztrák jogot, míg az azt biztosító jelzáloggal kapcsolatos igényérvényesítésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A hitel egy részét az osztrák bank a magánszemély euró számlájára utalta, viszont - magyar közjegyző előtt - 2360 eurót készpénzben kapott meg. Egy idő után - a magánszemély körülményeire tekintettel - 7700 euróra fizetési halasztást adott a bank, mérsékelték az ügyleti kamat és a törlesztő részletek mértékét, továbbá meghosszabbították a futamidőt azzal, hogy a módosítással nem érintett szerződéses rendelkezések változatlanul hatályban maradnak. A magánszemély ezt követően sem tudott fizetni, így az osztrák bank kérésére végrehajtás indult ellene.

A magánszemély magyar bíróságon kérte a végrehajtás felfüggesztését, valamint azt, hogy ügyében ne az osztrák, hanem a magyar jogot kelljen alkalmazni - olvasható a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.

Az elsőfokú bíróság idézte az idevágó nemzetközi szerződéseket és uniós szabályokat, majd arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben fogyasztói szerződésről van szó, az ilyen ügyekben pedig a fogyasztó tartózkodási helye szerinti jogot kell alkalmazni, ez pedig a magyar jog. Ami pedig az ügy érdemét illeti, a kölcsönszerződésből hiányzott a teljes hiteldíjmutató (thm) meghatározása. Emiatt a szerződés részlegesen érvénytelen, így a bíróság korlátozta a végrehajtást.

Végül a Kúria is helybenhagyta

A magánszemély fellebbezésére eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és megszüntette a vele szemben folyó végrehajtást. Miután a szerződés nem tartalmazta a thm-et - már pedig a magyar jog szerint ez kötelező eleme a kölcsönszerződésnek - így az semmis, ennek pedig a végrehajtás megszüntetése, nem pedig annak korlátozása a következménye. (A semmisség az eredeti állapot helyreállításával jár, kérdés, hogy a fizetni nem tudó magánszemély hogyan fizeti vissza a felvett hitelt.)

A másodfokú, jogerős ítélet ellen az osztrák bank kért felülvizsgálatot a Kúriától, amely a jogerős ítéletet hagyta jóvá. Az eddigiekhez annyit tett hozzá a legfőbb bírói fórum, hogy a thm százalékos formában fejezi ki a kölcsönnel kapcsolatban a fogyasztóra háruló terheket, aki ennek alapján mérheti fel és hasonlíthatja össze más szolgáltatók feltételeivel, hogy lássa: a kölcsön felvétele kapcsán milyen mértékű terhekkel kell számolnia. A devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra irányadó bírói gyakorlat pedig egységes abban, hogy a thm lényeges tartalmi elem, melynek hiánya a szerződés egészének az érvénytelenségére vezet. Ez pedig a végrehajtás megszüntetését eredményezi.