Külföldivel pereskedne? - Így szabadulhat meg sok fejfájástól

Új törvény rendezi az úgynevezett joghatóságra vonatkozó szabályokat, vagyis azt, hogy nemzetközi elemet érintő jogvitákban milyen esetekben lehet, vagy éppen nem lehet a magyar bíróságok előtt pereskedni. Bár azt a kezdeményező fél (felperes) választja ki, hogy az adott jogvitát melyik ország bírósága előtt indítja meg, a választási lehetősége meglehetősen korlátozott – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 16. péntek, 12:25

Aki egy külföldi féllel szemben perbe bocsátkozik, megnyugtató tényként éli meg, ha saját országának a bírósága ítéli meg az adott jogvitát. Különösen igaz ez akkor, ha a perben szemben álló fél vagy egyébként a perbeli ügylet egy, a magyarétól teljesen eltérő kultúrájú országhoz kötődik: csökkenhet a relatív biztonságérzet akkor, ha jogvitánkat mondjuk egy közel-keleti bíróság, vagy például egy szovjet utódállam bírósága bírálja el.

Ugyan a pert kezdeményező fél (felperes) választja ki, hogy az adott jogvitát melyik ország bírósága előtt indítja meg, ám választási lehetőségét a korábbi és a jelenlegi jogszabály is jelentősen korlátozza. Ráadásul nem csak a magyar jogszabályokra, de Magyarország nemzetközi egyezményeire, EU tagállamok vállalkozásai közötti vita esetén pedig a vonatkozó EU-s rendeletekre is figyelemmel kell lenni - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az általános szabályok szerint kereskedelmi jogviták esetén ott kell pereskedni, ahol az alperes székhelye van. Nem mindegy ezért, hogy egy vita esetén ki indítja meg a pert, a per megindítója ugyanis a joghatóság megválasztása szempontjából hátrányba kerülhet - mutat rá Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Mind a magyar jogszabály, mind pedig az EU-s előírások tartalmaznak ugyanakkor több kisegítő szabályt is a szerződésekből eredő igények peresítésére. A legtöbbször használt alternatíva, hogy ilyen jogvitáknál az a bíróság is eljárhat, ahol a szerződéses kötelezettség teljesítésének helye van - jegyzi meg a szakember.

Itt kezdődnek a bonyodalmak

Néhány szerződés - akár jellegénél, akár szövegszerű megfogalmazásánál fogva - világosan rendezi, hogy hol van a teljesítés helye. Az esetek többségében azonban a teljesítési hely megállapítása nem egyszerű. Hol van például a teljesítési helye egy olyan tanácsadói munkának, ahol a megbízott néha az ügyféllel, az ügyfél országában találkozva, de leginkább saját országában, saját számítógépén végzi a tevékenységet és e-mailen küldi át a létrejött dokumentumot?

Nem egyszerű a teljesítés helyét megállapítani akkor sem, ha a felek között egy kidolgozott szerződés helyett csupán egy ajánlat és egy megrendelés készült el, amelyekből nem egyértelmű, hogy a felek milyen költségviselési és felelősségi korlátokban állapodtak meg, ki viseli a szállítás kockázatát, és hol száll át a kárveszély az eladóról a vevőre. Különösen nehezítheti ilyenkor a teljesítési hely meghatározását, ha a szállítási díjat az eladó és a vevő megosztja egymás között. Hasonló perekben hónapok telhetnek el pusztán az olyan viták miatt, hogy eldöntsék, egyáltalán jó helyen pereskednek-e a felek - nem kevés jogi költséget felemésztve - véli Bihari.

Az alkalmazandó jog is kérdéses lehet

A helyzetet általában tovább nehezíti, hogy nemzetközi vitákban sokszor nem csak az nem egyértelmű, hogy melyik bíróságnak van joga elbírálni a kérdést, hanem az sem, hogy melyik fél jogrendszere alapján.

Ráadásul az egyik kérdésre adott válasz nem dönti el a másikat - emeli ki Bihari. Nem ugyanazok a körülmények határozzák meg ugyanis azt, hogy melyik országban kell pereskedni, mint azt, hogy ezt melyik ország jogszabályait alkalmazva tesszük meg. Éppen ezért nem kizárt, hogy végül egy adott ügyben az egyik fél országának bírósága lesz jogosult eljárni, de a másik fél országának jogát alkalmazva. Így előfordulhat például, hogy egy magyar szállító egy spanyol megrendelőt Spanyolországban, de a magyar jog alapján perelhet be, de könnyen elképzelhetőek ennél komplikáltabb, harmadik országot is érintő jogviták is.

Mire érdemes figyelni?

Mind a régi, mind a januártól hatályba lépett új jogszabály (ugyanúgy, ahogy az EU-s előírások) megadja azt a lehetőséget, hogy a felek esetleges jogvitáikra önmaguk kössék ki az alkalmazandó jogot, illetve a jogvita esetén eljáró bíróságot is. Bihari szerint érdemes ezt a lehetőséget rögtön szerződéskötéskor kihasználni. Ugyan a jogválasztásról és a bíróságválasztásról a felek a későbbiek során, vagy akár a jogvita felmerülése közben is megállapodhatnak, ilyenkor már sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy az egyébként perben és haragban levő felek kompromisszumra tudnak jutni - jegyzi meg a szakértő.

Bihari ugyanakkor felhívja a figyelmet: nem árt óvatosabbnak lenni, ha szerződéskötéskor valamelyik fél az általános szerződéses feltételeit kívánja a kitárgyalt szerződéshez csatolni. Ezek ugyanis többnyire tartalmaznak jogválasztásra és bíróságválasztásra vonatkozó rendelkezéseket is, mégpedig várhatóan olyanokat, amik az általános feltételeket csatoló fél érdekeit védik.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK