Az Ab szerint sérti a népszavazáson való részvételhez és ezen belül az aláírásgyűjtéshez való jogot az a kúriai döntés, amely a díjazás tilalmát az aláírást gyűjtők díjazására is alkalmazza. Az Ab szerint tehát nem jogsértő díjazást ajánlani a népszavazási aláírásgyűjtésért. Az Ab most első ízben semmisített meg kúriai döntést.

A másfél évvel ezelőtti kúriai döntés előzménye, hogy az LMP bejelentette: aláírás-gyűjtési maratont hirdetnek, amelyben értékes ajándékokat nyerhetnek, akik a legtöbb aláírást gyűjtik.

Az LMP népszavazás kiírását kívánta kezdeményezni, a többi között arról, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen, illetve, hogy a tankötelezettség továbbra is a 18 éves kor betöltéséig tartson.

Az aláírási akciót 2012 márciusában az Országos Választási Bizottság (OVB) jogellenesnek találta, arra hivatkozva, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint "az ajánlásért (ebben az esetben az aláírásért) az ajánlónak, vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos".

Az OVB megosztott volt a tekintetben, hogy az idézett paragrafus csakis az aláírókra vagy azon túlmenően az aláírásokat gyűjtőkre, szervezőkre is vonatkozik-e. Végül az az álláspont kapott többséget, hogy a jogszabályi tilalom az aláírást gyűjtőkre is érvényes.

Az OVB döntése ellen az LMP fellebbezett, ám azt néhány nap múlva a Kúria elutasította.

A legfelsőbb bírói fórum 2012. márciusi döntésében az OVB többségi álláspontjával összhangban kimondta, hogy "a törvény az aláírásgyűjtés körében teljes körűen tilalmazza az előny adását vagy ígéretét". A Kúria szerint az LMP által meghirdetett aláírás-gyűjtési maraton az előnyök ígéretével alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok szándékát közvetve, de a törvény által tilalmazott módon befolyásolja, tehát törvénysértő.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2012. június 11-én elutasította a népszavazás kiírását. Az LMP mintegy 135 ezer aláírást gyűjtött. Az alaptörvény szerint a parlamentnek legalább 200 ezer választó kezdeményezésére kötelező országos népszavazást elrendelnie. A köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár támogatása esetén a parlament saját hatáskörében dönt a népszavazás kiírásáról.

Mindeközben az LMP a Kúria döntése ellen alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hez. Érvelésük szerint az OVB és a Kúria a törvény azon bekezdését, amely megtiltja a választók illetéktelen befolyásolását, közvetve az aláírásgyűjtés kapcsán is, olyan tágan értelmezte, hogy ezzel indokolatlan módon korlátozta a párt által kezdeményezett aláírásgyűjtést. Az LMP sérelmezte, hogy az OVB és a Kúria értelmezése szerint még az aláírásgyűjtésért adott vagy ígért olyan előny is tilos, amelyről az aláíró jellemzően nem is tudott, illetve amely az ő befolyásolására nem is volt alkalmas. Mindez pedig indokolatlanul korlátozza az aláírásgyűjtéshez, illetve ezen keresztül a népszavazási részvételhez való jogot.

Az Ab hétfőn meghozott és rövidesen a Magyar Közlönyben is megjelenő határozatában megsemmisítette a vitatott kúriai döntést, és kimondta, sérti a népszavazáson való részvételhez és ezen belül az aláírásgyűjtéshez való jogot a díjazás tilalmának az aláírásgyűjtést kezdeményező szervezet által díjazott aláírásgyűjtő személyekre való kiterjesztése, és így azok indokolatlan kizárása a népszavazáshoz, illetve az aláírásgyűjtéshez való jogból.

A 15 tagú testület többségi véleményéhez 10 bíró csatlakozott, míg öten különvéleményt fogalmaztak meg. Elsősorban abban a kérdésben volt megosztottság, hogy az országos népszavazással kapcsolatos politikai részvételi jog, illetve annak minden egyes eleme csupán az egyes választók individuális jogát képezi-e, vagy a választók szervezeteiét, például pártokét is.

Az Ab határozatának indoklása szerint ezek az alapvető politikai jogok, ezen belül az országos népszavazáson való részvételre irányuló jogba tartozó aláírásgyűjtéshez való jog természeténél fogva nemcsak az emberre vonatkozik, hanem szervezetekre is.

Ezzel összefüggésben sértette az Ab szerint az aláírásgyűjtéshez való jogot a kúriai döntés, amely megtiltotta, hogy az LMP az általa kezdeményezett népszavazás támogatásához szükséges aláírások összegyűjtéséért az aláírást adó választók befolyásolására nem alkalmas előnyt adjon vagy ígérjen. Az ajánlást, aláírásgyűjtést végző személyek - szimbolikus, aránytalannak nem minősülő - díjazása ugyanis a választás, illetve a népszavazási eljárás tisztaságát általában nem érinti, a választópolgárok döntésére nincs hatással. A törvényi tilalom alapvetően az aláíró, illetve az aláíró személyével közvetlen vagy közvetett összefüggésben álló harmadik személy díjazására vonatkozott, de általában véve az aláírásgyűjtést végző személy díjazására nem.

Különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Balsai István, a többségi véleménnyel ellentétben főként azt emelték ki, hogy álláspontjuk szerint az itt vizsgált alapvető jogok alanya csak természetes személy, a választó lehet, szervezet nem.

Az időközben elfogadott új választási eljárási törvény már kifejezetten tartalmazza, hogy az aktivisták munkájáért lehet fizetni.