Fontos változás történt a számlázásban

A teljesítés hiányát a számlakibocsátó az adóhatóság erre vonatkozó megállapításával vagy a bíróság ilyen tartalmú ítéletével is bizonyíthatja. A Kúria ezen döntése számos olyan adózót érinthet, akiknek üzleti partnereinél az adóhatóság korábban a teljesítés hiánya miatt megtagadta az áfa-levonást.

NAV: lejárt a határidő, több százezer magyar már lépett

Az áfa-törvény alapján a számlakibocsátónak a teljesítés elmaradása esetén is áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik, ha olyan számlát bocsát ki, amelyben áfát hárít át. Ilyen esetekben az áfa-kötelezettség alól a számlakibocsátó akkor mentesülhet, ha

• bizonyítja, hogy nem teljesült a számlában feltüntetett gazdasági esemény a felek között (teljesítés hiánya), és
• ezzel egyidejűleg haladéktalanul érvényteleníti az érintett számláját, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (a nevében valaki más állította ki az érintett számlát), akkor a számlabefogadót haladéktalanul értesíti, hogy részéről nem történt teljesítés (számla érvénytelenítése).

A Kúria a nemrég meghozott ítéletében a mentesülés feltételei kapcsán rámutatott arra, hogy a felek közötti teljesítés hiányát a számlakibocsátó akár az adóhatóságnak vagy a bíróságnak az erre vonatkozó döntésével is bizonyíthatja. A Kúria emellett hangsúlyozta azt is, hogy ilyenkor a számla érvénytelenítésére a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését követően is sor kerülhet.

A Kúria döntése alapján a fiktív számlás esetekben a számlakibocsátóknak lehetőségük van arra, hogy visszakapják az általuk befizetett áfát, amikor az adóhatóság a teljesítés hiánya miatt a számlabefogadók áfa-levonási jogát korlátozta. A döntéseaz adóhatóság jövőbeli gyakorlatát is érintheti, hiszen a számlabefogadó adólevonási jogát korlátozó megállapítás egyúttal a számlakiállítónál visszaigényelhető áfát jelenthet - mondta Pásztor János, a Wolf Theiss Faludi Erős Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője.