Az MTA kitart, jegyzéket írt az ITM-nek

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) képviselői május 30-án jegyzéket adták át "a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezethez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviselőinek - közölte a tudós testület az MTI-vel.
Domokos Erika, 2019. május 30. csütörtök, 23:23
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Az MTA változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az akadémiánál a kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA erre tekintettel tette meg észrevételeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében - áll a dokumentumban.

Az MTA a jegyzékben tételesen felsorolta azokat a rendelkezéseket, amelyek az MTA és az ITM stratégiai és szakmai munkacsoportjának konszenzussal elfogadott határozataiból nem teljesülnek a törvénytervezetben. Az MTA kéri e határozatok érvényre juttatását.

Az MTA a kutatóhálózatát érintő szabályozásról szólva - többek között - a főhivatású kutatói foglalkoztatási formának és az alapellátási támogatás elemeinek visszaemelésére kéri a jogalkotót. Állást foglal amellett, hogy az átalakítás 2020. január 1-jétől lépjen hatályba.

A jegyzékben az MTA leszögezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetben szereplő, az akadémia tulajdonát érintő rendelkezéseket, amelyek az MTA szerint az alaptörvénybe ütköznek. Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja és fogja - a szükséges mértékben - biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használati jogát - írják.

A jegyzék külön foglalkozik a törvénytervezet azon pontjaival, amelyek az MTA köztestületét érintik a kutatóhálózati átalakítással összefüggésben, valamint azokkal a tervezett változásokkal is, amelyek az MTA szerint nem indokolhatók a törvényjavaslat deklarált céljaival. Ezek között az MTA kéri változatlanul hagyni az MTA-törvény azon rendelkezését, amely az akadémiai költségvetési szervek felsorolását tartalmazza.

A jegyzék összhangban van a kutatóhálózat vezetőinek május 29-én kiadott állásfoglalásával, továbbá az MTA elnöki titkárságára az akadémia tudományos osztályaitól, akadémikusaitól és kutatóitól folyamatosan érkező észrevételekkel - hangsúlyozza a közlemény, amely felidézi azt is, hogy az MTA fiatal kutatói, a Lendület kutatócsoport-vezetők május 30-án nyílt levelet jelentettek meg, amelyben arra kérik Orbán Viktor miniszterelnököt és a kormányt, hogy "ezt az átgondolatlan, szakmai indokokkal nem alátámasztható és ezért jelen formájában rendkívül káros törvénytervezetet" ne támogassák. A levelet több mint 100 kutatócsoport-vezető írta alá.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Fejlodes, 2019.05.31 21:19

1. A tudomány csak a politikától függetlenül tud fejlődni.
2. A tudományos kutatás alapvetően két részre osztható: alapkutatásra és alkalmazott kutatásra. Az alapkutatás során az emberiség tudása bővül, új dolgok felfedezése történik (persze ezek között is akadnak kudarcok, kevésbé hasznos, esetleg felesleges kutatások). Az alkalmazott kutatás egy adott probléma megoldására irányul, melyből gyakran innováció, találmány, szabadalom lesz (persze itt is vannak kudarcok).
3. A tudomány finanszírozása történhet állami és magánfinanszírozásból is. A magánszektorból eredő innovációt (és tudományos fejlődést) az állam közvetetten támogathatja állami támogatásokkal, kedvezményekkel.
A jelenlegi probléma alapvetően abból ered, hogy a közvetlenül állami finanszírozásból megvalósuló tudományos kutatásokba az állam erősebben bele akar avatkozni és ezzel beleavatkozik a tudományos függetlenségbe. Ha a kormány célja csupán annyi, hogy több innováció legyen a tudományos kutatásokból, akkor növelhetné a tudományos kutatásokra szánt pénzt, elsődlegesen az alkalmazott kutatásokra szánt pénzt. Esetleg olyan állami finanszírozási rendszert alakíthatna ki, melyben nagyobb szerep jut az alkalmazott kutatásoknak. De az MTA vagyonának állami tulajdonba vétele mindenképp túlzás és a tudományos függetlenség megcsorbítása.
A tudomány fejlődését bízzuk a kutatókra, akadémikusokra és ne a politikusokra. A kormány azon célját, hogy több innováció legyen, érje el más eszközökkel, kevésbé agresszív módon és a tudományos függetlenség megcsorbítása nélkül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html