A 444.hu pénteki cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a népszavazás érvényes is lesz, és győznek a "nem" szavazatok, akkor se történhet jogi értelemben semmi.

Bár fideszes politikusok sorra állítják, hogy ha a népszavazáson a magyarok elutasítják a kötelező kvótát, akkor a parlament törvényt hoz majd arról, hogy ne legyen kötelező kvóta, és akkor nem is lesz.

Kapcsolódó

Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára a Magyar Időknek például úgy nyilatkozott, hogy ha a nem szavazatok nyernének, akkor törvény rögzítené, hogy a migránsok betelepítésére csak akkor kerülhetne sor, ha az Országgyűlés ahhoz hozzájárul. Vagyis Brüsszel csak akkor küldhetne ide migránsokat, ha a magyar parlament is megszavazná. Völner szerint ez a jogszabály három évig érvényben lenne, így ez idő alatt szerinte "mi dönthetnénk el, hogy kikkel akarunk együtt  élni. Ez idő alatt senkit nem erőszakolhatna ránk, akit mi nem akarunk befogadni".

Gyulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szintén a Magyar Időknek mondta, hogy az eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik, ami azt jelenti, hogy a parlamentnek rögzítenie kell: a bevándorlók kényszer-betelepítése Magyarországon az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges.

Csakhogy jelenleg egyetlen kvótakényszer van Magyarország számára, ami 1294 ember befogadását írja elő jövő év októberéig. Erre azonban a népszavazás nem vonatkozik - ezt maga az igazságügyi miniszter is elismerte. Újabb kötelező befogadásról pedig az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács dönthetne, amelyet viszont nem kötnek a tagállami népszavazások.

Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő még júliusban megkérdezte Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arról, hogy az október 2-i népszavazás jogilag köti-e az EU-t, illetve az eredményből következhet-e az, hogy Magyarországnak nem kell teljesítenie bizonyos EU-s előírásokat.

Juncker augusztus 8-án küldött válaszának hivatalos magyar fordítása ezekre a kérdésekre így szól:

A jövőbeni európai parlamenti, tanácsi vagy bizottsági kezdeményezésekről vagy határozatokról valamely tagállamban tartott népszavazás eredménye mint olyan nem kötelező érvényű az uniós intézményekre nézve, és nem érintheti az adott tagállam uniós jog szerinti kötelezettségeit.

Vagyis mindkét kérdésére határozott nem a válasz. Tehát, ha a magyar Országgyűlés tényleg hoz egy olyan törvényt, amelyről a fideszes politikusok a kampányban beszélnek, akkor azzal egy EU-s jogalkotási feladatot utalna nemzeti hatáskörbe. Ebben az esetekben pedig az Európai Bizottság az EU bíróságához fordulhat, ahol elrendelhetik a törvény visszavonását, és ha ezt a magyar parlament nem teszi meg, akkor naponta emelkedő pénzbüntetést vethetnek ki Magyarországra.

Ezt pedig - nagyon úgy tűnik - a magyar kormány is tudja: egy, a 444.hu-nak nyilatkozó, a magyar kormányzati munkát ismerő forrás szerint Völner Pál igazságügyi államtitkár személyesen nyugtatta meg az Európai Bizottság egyik emberét, hogy amit a Magyar Időknek mondott, az a kampány politikai túlzása, nem kell teljesen komolyan venni.

Vagyis marad a kérdés: ki hülyít kit?