Gyereke van? Akkor erről a veszélyről tudni kell!

Riasztó eredményt hozott a Nébih élelmiszer-biztonsági kutatása általános iskolások körében - adta hírül a Laboratorium.hu.
Domokos László, 2019. január 31. csütörtök, 09:40
Fotó: Pixabay

A gyerekek nem érzékelik megfelelően a határvonalat a táplálkozástudomány és az élelmiszer-biztonság fogalmai között: az általánosságban táplálkozási szempontból egészségtelennek vélt élelmiszereket (kóla, csipsz, csokoládé) élelmiszer-biztonsági szempontból tartották kockázatosabbnak az olyan valódi élelmiszer-biztonsági kockázattal bíró élelmiszereknél, mint a darált hús vagy a tojás - derül ki a Wessling Nonprofit Kft. által szerkesztett Élelmiszerbiztonsági Közlemények című szaklap legfrissebb számából.

Ez a különbségtétel azért nagyon fontos, mert a területek összemosódásából adódóan a húshoz és a tojáshoz rendelhető kockázatok alulértékelődhetnek. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése alapján az élelmiszer-eredetű megbetegedések forrása az események 44,8 százaléka húshoz és egyéb hústermékekhez, 9 százaléka tojáshoz és egyéb tojástermékekhez köthető - írta Dorkó Annamária, Szabó-Bódi Barbara, Kasza Gyula (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - Nébih), valamint Balogh-Berecz Ágnes (Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar) az 5-8. évfolyamos korosztály körében készült kutatás alapján.

A gyerekek a legkockázatosabb élelmiszernek a kólát és a csipszet tartották, és csak ezután következett a darált hús és a tojás. Előkelő helyen szerepelt még a csokoládé is.

Laboratorium.hu

Minek kell szerepelnie az élelmiszer csomagolásán?

A legtöbben (489 gyermek) a lejárati dátumot emelték ki, ezt követte 477 említéssel az összetevők listája. Ezeken kívül 180 diák tartja kötelezőnek a származási hely feltüntetését, majd a tápanyag-összetételre és energiatartalomra vonatkozó jelölések, a termék tömegére, térfogatára, valamint a csomagolásban található termék mennyiségére vonatkozó adatok következnek.

Érdekes, hogy jóval kevesebben említettek olyan információkat - a termék nevét, a gyártót, a forgalmazót, az előállítás dátumát vagy a vonalkódot -, amelyek segítségével egy esetleges élelmiszer-biztonsági veszély észlelésekor pontosan azonosíthatók lennének a termékek.

Elgondolkodtató, hogy a termékre vonatkozó tárolási és felhasználási javaslatok csomagoláson való feltüntetését csak 37 diák tartotta lényegesnek. Pedig ahhoz, hogy a gyártó által előállított, boltokban megvásárolt termék akkor is biztonságos legyen, amikor az asztalunkra kerül, figyelembe kell venni a csomagoláson feltüntetett tárolási és felhasználási javaslatokat.

Miről lehet megismerni a romlott ételt?

Erre kérdésre 521 válaszadó említette a kellemetlen szagot, 356 diák a penész megjelenése alapján ítéli meg az élelmiszer fogyaszthatóságát. Jelentős számban (303) fordul elő, hogy csak az élelmiszer kóstolása során tapasztalt kellemetlen ízből következtettek az élelmiszer fogyasztásra való alkalmatlanságára. Többen említettek egyéb, szabad szemmel is észlelhető változásokat: színváltozás (245), megváltozott állag (197). A kitöltők egy jelentősebb hányada (103) a lejárati dátum után tekinti romlottnak az élelmiszert.

A kutatásban szó esett még a hűtőszekrény optimális működési hőmérsékletéről (itt a válaszadók több, mint harmada sajnos rossz választ adott), illetve a megmaradt ételek későbbi fogyaszthatóságának biztosításáról, vagyis az ételben esetlegesen jelen lévő kórokozók leghatékonyabb elpusztításáról (a kitöltők többsége helyesen a sütést jelölte meg).

A kutatás további eredményei az Élelmiszervizsgálati Közleményekben olvashatók.

HOZZÁSZÓLÁSOK