Lakáshitelből vásárolna? Fontos változásról döntött a kormány

Október elsejétől a magánszemélyek által felvett hitelnek a nettó jövedelemhez mért aránya attól függ majd, hogy a bank milyen időszakra vállalta a kamat rögzítését. A jövedelembe beszámít a haszonbér is. Az erről szóló rendeletmódosítás a Magyar Közlönyben jelent meg.
Németh Géza, 2018. augusztus 22. szerda, 06:40

A jövedelemarányos törlesztőrészletre 2015-től alkalmazandó MNB rendeletnek az igazolt havi jövedelmet meghatározó része úgy módosul, hogy a munkaadó, az adóhatóság, illetve a nyugdíjfolyósító igazolása mellett figyelembe vehető a termőföld öt évet elérő időtartamra való haszonbérbe adásából származó jövedelem is. Ennek azonban feltétele az, hogy a haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv záradékolja, továbbá utána a bérbeadó a közterheket megfizesse. Minden igazolás beadható elektronikusan is.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet jelenleg két dologtól függ: az ügyfél és az adóstárs jövedelme kevesebb, vagy több, mint 400 ezer forint, illetve milyen a hitel devizaneme. Ha a jövedelem kisebb 400 ezer forintnál, akkor a forint hitel nem haladhatja meg az 50, az euróhitel a 25, míg más pénznem esetén a 10 százalékot. Ugyan ezek az arányok 400 ezer forint feletti nettó jövedelem esetén 60, 30, illetve 15 százalékot tehetnek ki. Ezek a szabályok maradnak, de a módosító rendelet - kiegészítésképpen - cizellálja az eddigieket.

A 400 ezer forint alatti jövedelem esetén, amennyiben a hitelt jelzálogjog fedezi, akkor a hitel aránya legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén lehet csak 50 százalék. Amennyiben a rögzített kamatperiódus 5 és 10 év közé esik, akkor a hitel aránya 35 százalék, míg az ennél rövidebb rögzített kamatperiódus esetén legfeljebb 25 százalék lehet. Mindez a forint hitelekre vonatkozik. Euró hitelnél a legalább 5 éves rögzített kamatperiódusnál a hitel aránya 25 százalék, míg ez alatt 15 százalék lehet. Ez a két arány az egyéb pénznemben (például svájci frankban) felvett hitelnél 10, illetve 5 százalék lehet.

Jobb a helyzet, ha az ügyfél (és az adóstársa) jövedelme meghaladja a havi 400 ezer forintot. Ekkor (amennyiben a hitel jelzálogjog fedezi), akkor a hitel aránya legalább 10 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamat vagy a futamidő végéig rögzített hitelkamat esetén 60 százalék lehet. Amennyiben a rögzített kamatperiódus 5 és 10 év közé esik, akkor a hitel aránya 40 százalék, míg az ennél rövidebb rögzített kamatperiódus esetén legfeljebb 30 százalék lehet. Mindez itt is a forint hitelekre vonatkozik. Euró hitelnél a legalább 5 éves rögzített kamatperiódusnál a hitel aránya 30 százalék, míg ez alatt 20 százalék lehet. Ez a két arány az egyéb pénznemben (például svájci frankban) felvett hitelnél 15, illetve 10 százalék lehet.

Fotó:Shutterstock

 

HOZZÁSZÓLÁSOK