Lakáshitelek: a forint marad a nyerő?

Az új hitelkihelyezések mértéke a válság előtti szint ötödét is alig érte el 2010-ben − hangsúlyozták a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett otthonteremtési stratégiában. Amíg a devizában denominált hitelek fedezetére nem lehet jelzálogjogot bejegyezni, addig az euróalapú hitelek relatív kamatelőnye továbbra sem érvényesül.
B. Varga Judit, 2011. május 17. kedd, 06:40

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A forint kamatkörnyezet jelenlegi szintje és a 2010-ben lezajló és 2011-ben is folytatódó hozamemelkedés hatására a piaci alapú forinthitelek hiteldíja a kezdeti kedvezményes kamatperiódusok után 10-11 százalék fölé került. A 2000-es évek elejének korai tapasztalatai szerint pedig − állapították meg az anyagban − a lakossági jelzáloghitel-felvétel ösztönző és elfogadható kamatszintje egy számjegyű hiteldíjakat kíván, melyet az euróalapú hitelek tudnának biztosítani. Az euróalapú lakáshitelek engedélyezését az elgondolás szerint az is támogatja, hogy a fiskális stabilizáció által támogatott konvergenciafolyamat végére − még egy átlagos jelzáloghitel-futamidőn (20 év) belül − a nemzeti fizetőeszköz várhatóan az euró lesz.

A szakmai vitairatban annak a véleménynek adnak hangot, hogy a jelenlegi felelős hitelezési szabályok előírásai a vállalható hitelteherre és az euróhitelekre vonatkozó fedezeti szintre (LTV) vonatkozó szabályai elégséges korlátot jelentenek a háztartások túlzott kockázatvállalásának korlátozásához.

A bankárok ezzel teljesen egyetértenek. Úgy vélik azonban, hogy éppen ezért az euró-lakáshitelek újbóli piacra lépése cseppet sem fejtheti ki élénkítő hatását. Az euróalapú jelzálog-hitelezés tervezett újraindításával összefüggésben a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője sem számít a hitelpiac jelentős felfutására. Mint Vizkelety Péter kifejti: a lehetséges ügyfélkör már eleve jelentős mértékben eladósodott, ráadásul a gazdasági környezet (növekvő energiaárak, magas munkanélküliség) sem támogató egyelőre ebből a szempontból. Úgy gondolja, hogy a forint további jelentős árfolyam-erősödésének a valószínűsége viszonylag alacsony, illetve az eurózóna kamatszintjének tekintetében is inkább az emelkedés a trend. A fő irányvonalnak tehát − nyomatékosította − mindenképpen a forintalapú hitelezésnek kell lennie, hiszen látható, hogy a már meglévő devizaalapú állomány menedzselése mekkora problémákat okoz. A hitelfelvevőket továbbra is sújtja az erős svájci frank, a kamatemelési várakozások realizálódása is okozhat még tehernövekedést, a bankoknak pedig a mögöttes állományok refinanszírozása jelent komoly kihívást.

Az elemző szerint az év elején hatályba lépett jogszabályváltozások a forint- vagy devizahitel kérdést egyszerűen döntik el, legalábbis a lakáscélú hitelezés területén. Az azonnali hitelezés lehetőségeinek szélesre nyitásával, a támogatott megtakarítási időszak meghosszabbításával, a szerződések összevontan való felhasználhatóságának egyszerűsítésével forintalapon a lakáskasszák konstrukciói tekinthetők igazán versenyképes megoldásnak a lakáscélú jelzálog-hitelezésben − véli (nem egyedüliként) a szakember.

A piaci kamatozású, kereskedelmi banki forintalapú kölcsönök teljes hiteldíj mutatója (THM) jelenleg jellemzően 9−10,5 százalék között alakul, emellett elérhetők még támogatott konstrukciók kedvezőbb, jellemzően 7 és 8 százalék közötti hiteldíjjal, nyilvánvalóan egy szűkebb célközönség számára − magyarázza Vizkelety. Szembeállítva ezzel, hogy a lakáskasszák által kínált hitelek hiteldíja a megtakarítási időszak leteltével − amelyre 8 százalék körüli THM mellett áthidaló kölcsön vehető igénybe −, az úgynevezett hitelszakaszba jutva öt százalék körüli szintre csökken, amivel már a szerződéskötéskor biztosan számolhatnak az ügyfelek.

Az euró-lakáshitelek jelenlegi kamata nem feltétlenül jelzi pontosan, miként is alakulnak majd a hiteldíjak akkor, ha újranyílik a devizahitelezés. Ezt jól példázza, hogy a forintkihelyezések általánossá válása előtt mennyire szórtak, esetenként a későbbi kondíciókkal szinte köszönő viszonyban sem állók voltak az egyes bankok által meghirdetett kamatok. Elgondolkodtató, hogy tavaly augusztus óta (amikor megszűnt a deviza-lakáshitel) az euróalapú folyószámlakölcsönök kamata egy egész százalékpontot esett, míg a meglévő lakáshiteleknél a kamat nem változott.

 


 

HOZZÁSZÓLÁSOK