Lakásra és élelmiszerre költjük a legtöbbet

A magyarok bevételük 36 százalékát lakhatásra, 25 százalékát élelemre költik, de telefonra-tévére és közlekedésre is jövedelmünk viszonylag nagy részét fordítjuk. Összevetve az európai átlagokkal, az adatok alapján úgy tűnik, Magyarországon magas a rezsi, illetve alacsony a háztartások bevétele.
NAPI, 2012. július 6. péntek, 13:25
Fotó: Napi.hu

Magyarok költik lakással kapcsolatos szolgáltatásokra büdzséjük legnagyobb részét 28 európai ország online válaszadói közül, derült ki a Nielsen friss kutatásából, amelyet internetező fogyasztók körében végeztek. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék, de még az oroszok is csak 23 százalékot költenek lakásukra.

Főzünk, közben telefonálunk

Otthoni étkezésre a magyarok 25 százalékot költenek havonta, ez szintén magasabb, mint az 21 százalékos európai átlag. A kiadások sorában ezek után a kommunikáció (telefon, televízió) következik 8 százalékkal, 7 százalék pedig rutin közlekedésre, például munkába járásra megy el. Gyógyszerre, egészségügyre 4 százalékot költünk átlagosan, az otthonon kívüli étkezés és a megtakarítás/befektetés jövedelmünk 3-3 százalékát teszi ki. További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra. Utazásra, üdülésre, az átlagos havi kiadás mindössze 1,2 százalékát költjük, ami a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban, de mi, magyarok költünk arányaiban a legkevesebbet pihenésre és szórakozásra is.

Költés céljaEurópai átlag
(százalék)
HATCZGRHRPLRO
Lakhatási költségek2536292920262425
Otthoni étkezés2125242528312627
Pihenés, szórakozás42433223
Nyaralás, üdülés31331122
Forrás: Nielsen

Ha lenne több pénzünk, megtakarítanánk

Hogyan osztaná be pénzét, ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésére? Magyarországon az online megkérdezettek átlag 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Nagyjából egy-egy százaléknyi válaszoló említette még a célok közt a lakhatást, a ruházkodást, a pihenést és szórakozást, vagy a rutin közlekedést.

A lakhatás legolcsóbb általában a déli országokban, ahol keveset kell fűteni: a jövedelem 19-24 százalékát költi erre az ott lakók. Északon a fűtés miatt vélhetően magasabb a lakásra, lakásfenntartásra fordított összeg, ám az északiak vélhetően többet is keresnek: havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok (!) és svájciak. A magyarországi kutatással kapcsolatban az nem derült ki, hogy az esetleges hitelek költségeit a válaszadók szintén a "lakhatási" költségek közé sorolták-e.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

brunn, 2012.07.07 15:18

Na ennek fényében "méltányolható" igazán az "igazságos" szja!
Az ember fizikai létének fenntartásához minimum kell laknia és ennie (és ruházkodnia is). A magas jövedelműek legfeljebb a másfél-kétszeresét költik erre a kis jövedelműekhez képest, míg jövedelmük az 5-10 (és még több)-szöröse. És ők kaptak "ajándékba" nettó 50-100 ezer forintot (+ a családi kedvezményt). Ennyire igazságos (IGAZSÁGTALAN!) az egy kulcsos szja.
Az áfa, amely világrekorder, csak hab a tortán, szintén a kis jövedelműeket sújtja jobban, mert jövedelem-arányosan magasabb terhet jelent mind a rezsiben, mind az élelmiszerekben mérve.

Sok mindent el tudtam képzelni a Fideszről (előző kormányzásukról vannak emlékeim) és vezérükről (életútja, hazug és képmutató, az embereket hülyére vevő mentalitása sem volt ismeretlen), de erre nem mertem gondolni, hogy ezt lépik a "társadalmi igazságosság" nevében!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tamas970, 2012.07.06 18:09

Első pillantásra nem tűnik nagynak a 22 és a 36% közötti különbség, de rögtön változik a helyzet, ha azt nézzük, mi van, ha valaki egyedül lakik!/egy kereső van a lakásban! Az átlag pesti minimálalbi rezsivel kb 100kFt, ami rögtön megeszi a nettófizu 60-70%-át.

A nyaralásra, ÉLETRE költött 3-% meg siralmas:((( A táblázat alapján a románok is jobban állnak...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.06 17:52

@laci_52: Az ÁFA csak az egyik pénzszivattyút/állami bevételforrást jelenti. Az adóbevételek alapját és az adózók körét kiszélesíteni becsülendő! Viszont a gazdagoknak ajándékozni a pluszbevétel jókora részét, az csak akkor tolerálható, ha tényleg bejönnek a feltételezések... Nem jöttek be. Nem képesek bevallani. Nincs tervük, csak össze-vissza ugráló gondolataik. S még PR-kommunikációból is erősek. Így nehéz lesz 2014-ben!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2012.07.06 15:20

Azt nem említi a cikk, hogy az alacsony jövedelmeken kívül mi az oka annak, hogy nálunk ilyen sokat kell lakásfenntartásra és élelmiszerre költeni: a világrekorder ÁFA-kulcs. Azzal tudna kormányunk a legtöbbet segíteni a szegény családokon, ha a közszolgáltatások(víz, csatorna, gáz, villany) és az alapvető élelmiszerek ÁFA-kulcsát jelentősen, kb. 10%-ra leszállítaná.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html