Magyarok költik lakással kapcsolatos szolgáltatásokra büdzséjük legnagyobb részét 28 európai ország online válaszadói közül, derült ki a Nielsen friss kutatásából, amelyet internetező fogyasztók körében végeztek. Amíg nálunk az átlagos kiadások 36 százalékát szokták lakhatásra fordítani, addig az európai átlag 25 százalék, de még az oroszok is csak 23 százalékot költenek lakásukra.

Főzünk, közben telefonálunk

Otthoni étkezésre a magyarok 25 százalékot költenek havonta, ez szintén magasabb, mint az 21 százalékos európai átlag. A kiadások sorában ezek után a kommunikáció (telefon, televízió) következik 8 százalékkal, 7 százalék pedig rutin közlekedésre, például munkába járásra megy el. Gyógyszerre, egészségügyre 4 százalékot költünk átlagosan, az otthonon kívüli étkezés és a megtakarítás/befektetés jövedelmünk 3-3 százalékát teszi ki. További 2-2 százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre/szórakozásra. Utazásra, üdülésre, az átlagos havi kiadás mindössze 1,2 százalékát költjük, ami a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban, de mi, magyarok költünk arányaiban a legkevesebbet pihenésre és szórakozásra is.

Költés céljaEurópai átlag
(százalék)		HATCZGRHRPLRO
Lakhatási költségek2536292920262425
Otthoni étkezés2125242528312627
Pihenés, szórakozás42433223
Nyaralás, üdülés31331122
Forrás: Nielsen

Ha lenne több pénzünk, megtakarítanánk

Hogyan osztaná be pénzét, ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésére? Magyarországon az online megkérdezettek átlag 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Nagyjából egy-egy százaléknyi válaszoló említette még a célok közt a lakhatást, a ruházkodást, a pihenést és szórakozást, vagy a rutin közlekedést.

A lakhatás legolcsóbb általában a déli országokban, ahol keveset kell fűteni: a jövedelem 19-24 százalékát költi erre az ott lakók. Északon a fűtés miatt vélhetően magasabb a lakásra, lakásfenntartásra fordított összeg, ám az északiak vélhetően többet is keresnek: havi kiadásaiból lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, 23-23-at pedig az oroszok (!) és svájciak. A magyarországi kutatással kapcsolatban az nem derült ki, hogy az esetleges hitelek költségeit a válaszadók szintén a "lakhatási" költségek közé sorolták-e.