Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A jövőben a lakás-takarékpénztáraknál az újonnan kötött lakás-előtakarékossági szerződésre ne járjon állami támogatás - javasolta a fideszes Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának elnöke egy hétfőn beadott egyéni törvénymódosító javaslatban.

A kormánypárti erős ember látványosan gyorsan átverné és hatályba a léptetné a váratlan és minden korábban vártnál erőteljesebb szigorítást. A tervek szerint módosító javaslatot három órán belül lehet majd beadni, az összevont vitára pedig kedden, a napirend előtti felszólalásokat követően, első napirendi pontként lesz mód, így a zárószavazás kedd estig megtörténhet. A gyors tempóhoz, azaz a kivételességi eljáráshoz szükséges 40 képviselői támogató aláírását a beterjesztő csatolta, sőt a listára 45 név került fel.

A házelnök pedig nem volt rest és már ki is jelölte a Bánki Erik vezette gazdasági bizottságot a javaslat megtárgyalására. Ha pedig a parlamenti bürokrácia "tudja" a dolgát és már szerdán az elfogadott javaslat Áder János köztársasági elnök elé kerül, neki elvileg öt napja lesz az aláírásra. Mivel az állami támogatás leállítása a törvény kihirdetését követő naptól lesz hatályos, így minden bizonnyal még a héten bezárul ez a lehetősége a lakáscélú megtakarításban gondolkodó milliók előtt. Ez azt jelenti, hogy legkorábban e hét csütörtökön, legkésőbb pedig jövő hétfőn véget ér a tíz év alatt 720 ezer forint állami támogatást biztosító konstrukció élete.

Legutóbb 2016 tavaszán kerültek össztűz alá az ltp-k, amikor Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javasolta a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását a lakáskasszák ellenében. Akkor a csata azzal zárult, hogy az ltp-k szabályzáshoz nem nyúltak, viszont elindulhattak a nokok.

Az a fránya extraprofit

A lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak a harmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz - írta javaslata indoklásában a fideszes politikus. Egy további érve, hogy bár a pénztárakat több mint húsz éve támogatja az állam, ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, ráadásul a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.

Jelenleg az állami támogatás a lakás-takarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb évi 72 ezer forint. A törvénymódosítás nyomán ez az összeg nullára változik. A szigorítás csak az új szerződésekre vonatkozik - ez azt jelenti, hogy a most futókra nem, továbbá nem érinti a lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének eheti meghosszabbítását sem - márpedig annak a maximuma tíz év. Ha azonban valaki a szigorítás hatályba lépését követően hosszabbít, már neki sem jár a meghosszabbított megtakarítási időre az állami támogatás.

A széles körben ismert ltp-s konstrukció gyors kivégzése már csak azért is meglepő, hogy a piaci híresztelések kis szigorításról szóltak: a 30 százalékos állami támogatás mértéke 20 százalékra mérséklődhetett volna, miközben a támogatás maximuma 72 ezerről 100 ezer forintra nőtt volna.

A jellemzően kis összegű konstrukció miatt alig épültek a megtakarításokból új lakások - írta Bánki. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni. A családi otthonteremtési kedvezmény az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak - dicséret meg egyúttal a kormányt a politikus.

Az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére (idén több mint 70 milliárd forint lehet az állami támogatás mértéke), eközben több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. Az indoklás szerint 2010 óta a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató mintegy 60 milliárd forint extraprofitot realizált.

Az utóbbi minden bizonnyal nem vonatkozik Aegon Magyarország Zrt.-re, amely nemrégiben jelentette be, hogy az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. október 1-jétől felfüggesztette értékesítési tevékenységét, új szerződéseket nem fogad el - az Aegon ltp-je minden évben veszteséget termelt.

A kép forrása: Pixabay.