Lassan tud túladni tavalyi almáin a nemzeti kereskedőház

Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által tavaly megvásárolt almáknak. A szervezet eközben újabb felvásárlásra készül, ezúttal a tejiparban. A Tej Terméktanács reménykedik; ám az almatermelők megsegítése sem épp úgy sült el, ahogy a szektor remélte. A kereskedőház ugyanakkor hallgatag a felvásárlások körülményeivel kapcsolatban.
Dzindzisz Sztefan, 2015. július 6. hétfő, 07:12
Fotó: Reuters

Tavaly év végén a túltermelés miatt a hazai almák felvásárlásába kezdett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH). Az akkori tájékoztatásuk szerint a kereskedőházhoz több megkeresés is érkezett a külpiacokról étkezési alma és az élelmiszeriparban használt almasűrítmény megvásárlására. Mint írták, a felvásárlás előtt olyan piaci körülmények álltak elő, amelyek megfelelő alapot teremtettek a kereskedőház számára, hogy új szereplőként piaci részesedést szerezzen az almasűrítmény- és étkezésialma-forgalmazás piacán.

Idén pedig jött az új terv: június-júliusban 15 millió liter tejnek megfelelő tejport és vajat vásárolna fel az MNKH, amivel az időszakos tejtöbbletet csökkentenék a hazai piacon. Az első hírek arról szóltak, hogy piaci alapú tranzakcióról van szó, amely így hazai vélemények szerint nem ütközik a sokkal rosszabb feltételeket kínáló uniós tejágazati intervenciós szabályozásba - írta akkor az agrarszektor.hu.

Nem mindenki örült az almafelvásárlásnak

2014 rekordtermést hozott az almatermelőknél, így az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) már tavaly júliusban jelezte az agrárkamara felé, hogy nagy segítséget jelentene, ha be tudnának avatkozni - közölte a Napi.hu érdeklődésére Takács Ferenc, az ÉKASZ ügyvezetője. A javaslatuk az volt, hogy tartályláda-vásárlásban segítsék őket, mivel sok kistermelőnek éppen a tárolás jelenti a legnagyobb gondot. Hiába a jó minőségű alma, ha azt nem tudja megfelelően tárolni, akkor hamar tönkremegy, így pedig csak ipari felhasználásra, léalmaként tudja értékesíteni. Végül éppen emiatt jelenik meg a statisztikában, hogy a magyar termelők szinte csak ipari almát tudnak előállítani, pedig a minőséggel alapvetően nincs baj - mondta Takács. (Amikor az MTI a felvásárlás hírét leközölte, a Földművelésügyi Minisztérium adataira hivatkozva azt írta, hogy az országban termett almának a 30 százaléka étkezési minőségű, míg 70 százaléka csak ipari feldolgozásra alkalmas.)

A kereskedőház beavatkozása végül megkésve jött, ráadásul annak módja sem volt megfelelő - vélte Takács, aki elmondta, hogy ekkor - a rendkívül nyomott árnak számító - 12 forint volt az ipari üzemekben a léalma kilónkénti ára, míg a kereskedőház 15,7 forintot ajánlott. A gondot az okozta, hogy mindössze 3 léüzemmel állapodtak meg, így a többiek kimaradtak a lehetőségből és azt sem lehetett tudni, hogy miért pont tőlük vásárolt a kereskedőház. Ráadásul, mivel ezekben az üzemekben előre meg van határozva, hogy ki, mikor szállít be, ezért volt olyan kistermelő, aki jól járt, mert éppen akkor hozta az almáit eladni, amikor a felvásárlás zajlott. Ez azonban teljesen véletlenszerű volt, hiába mondta egy másik kistermelő, hogy ő is ilyen áron szeretné eladni a termékét, ez nem volt lehetséges - magyarázta Takács, így pedig a döntés véleménye szerint "nem volt szimpatikus" a termelők körében.

Az étkezési alma ára ekkor 40-50 forint volt, ám a kereskedőház 35 forintos árat kínált, ami letolta az árakat, így ismét negatív hatása volt az intézkedésnek - vélte az ÉKASZ vezetője, aki szerint problémát okozott az is, hogy az első napokban a kijelölt felvásárlási helyeken nem is tudtak arról, hogy nekik almát kellene nagy mennyiségben venniük. Mindezeknek köszönhetően Takács szerint nem épp a legjobban sült el a felvásárlás, a szektoron nem tudott segíteni.

Bizakodó tejesek

Az 1500 tonna sovány tejpor és vaj felvásárlása egyelőre még nem történt meg, sőt, még el sem kezdődött, mivel jelenleg is tárgyalunk a Földművelésügyi Minisztériummal és az MNKH-val - közölte a Napi.hu-val Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A finanszírozási, szabályozási kérdéseket vizsgálják, de zajlik a különböző tárolási szerződésminták és egyéb kellékek összegyűjtése, vizsgálata is.

Ugyanakkor az MNKH megjelenésének örül a Tej Terméktanács vezetője, mivel a rendkívül változékony időjárás (a korábbi enyhe telek és nyarak), a nemrég egy évvel meghosszabbított orosz embargó, a 2013-as rekord nyerstej ár tejtermelésre serkentette az uniós termelőket, így a magyar piacon is kialakult egy kisebb felesleg. "Éppen ezért ősz óta lobbizunk azért az államnál, hogy segítsen a magyar kistermelők helyzetén" - mondta Harcz, aki szerint a tervezett 1500 tonna a mostani, nyári 3 hónapos időszakban az országos tejtermelés 4-5 százalékát teszi ki, míg éves szinten 1 százalékot jelent. Nagyjából egyébként pont akkora mennyiségről beszélhetünk, amekkora tejfelesleg az adott időszakban a piacon jelen van - hívta fel a figyelmet Harcz.

Az orosz embargó sem segít
Reuters

A felvásárlással a kereskedőház átmeneti segítséget tudna nyújtani az ágazatnak, mivel ha ez a mennyiség most eltűnne a piacról, akkor az segítene "átlendülni a nyáron", így pedig helyrebillenne a piac és tiszta lappal lehetne nekivágni az ősznek - ekkora pedig várhatóan az uniós piac is normalizálódik. Az a piac, ahol 2014 januárja óta folyamatosan csökkennek az árak. Ennek is köszönhető, hogy a termelők jelenleg csak az önköltségi ár alatt tudják értékesíteni a termékeiket, amit hosszú távon senki sem fog tudni elviselni - vélte Harcz, aki szerint a felvásárlás után az árak már vélhetően közelíteni tudnának az önköltségekhez, hiszen az akció miatt akár több forinttal is drágulhatna, de legalább stabilizálódna a nyerstej ára. Márpedig ezzel nemcsak az a pár cég járna jól, akitől a kereskedőház felvásárolná a termékeket, hanem az egész szektor - hangsúlyozta a Tej Terméktanács vezetője, aki szerint ezzel párhuzamosan a kétes eredetű, áfa csalt termékek ellenőrzése is hozzájárulhatna az árak rendeződéséhez.

Végleges döntés azonban még nincs, így arról sem tudni, hogy milyen áron vásárolna a kereskedőház, de az ügyvezető reményei szerint akár egy-két hét múlva konkrét lépésekről lehet beszámolni.

Hallgatag kereskedőház

Mindezek után többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy a MNKH mi alapján dönt a felvásárlásokról, van-e valamilyen profitelvárás, hogyan keresik a leendő vevőket, illetve évente mekkora összeget költhetnek ilyen célra. A kérdések már csak azért is időszerűek, mivel VS.hu-n nemrég megjelent adatok szerint a cég 2014-ben 427 millió forint forgalom mellett összesen 2,367 milliárd forint veszteséget termelt. Tavaly az állami cég 252 millió forint értékben exportált, ebből a legnagyobb tételt - a teljes exportbevétel 29 százalékát - a magyar gyapjú kínai piacra dobása jelentette. A cikk szerint az év végén több mint három milliárd forint értékű árukészlet volt a cégnél, ennek 95 százaléka étkezési alma és almasűrítmény volt.

A kereskedőház kérdéseinkre általános válaszokat adott, először megerősítették, amit a korábbi közleményeikben is: 2014-ben a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz több vevői érdeklődés is érkezett a külpiacokról magyar alma étkezési célú illetve élelmiszeripari felhasználására - azaz pont akkor, amikor a magyar termelők fölösleggel küszködtek és ezt jelezték a szakmai szervezetek felé; valószínűleg ezt nevezte a kereskedőház megfelelő piaci körülménynek. Az MNKH szerint ezen körülmények lehetővé tették mind az étkezési alma, mind az ipari almából készült prémium minőségű almasűrítmény nemzetközi piacokon történő értékesítésének megkezdését.

Mi van a tavaly felvásárolt almákkal?

Ugyanakkor válaszaikból az is kiderült, hogy az almákat még nem sikerült eladni - az, hogy egy részét már igen, vagy még mindig a raktárakban áll az egész mennyiség, nem derült ki a válaszukból. Az MNKH mindössze annyit közölt, hogy az elmúlt hetekben is folytak még üzleti tárgyalások külföldi disztribútorokkal, így az almapiaci tevékenységének teljes elszámolása és kiértékelése jelenleg is zajlik.

Azt se tudtuk meg, hogy van-e bármilyen profitelvárás, hiszen válaszuk szerint "a kereskedőház minden esetben piaci szempontok alapján mérlegel, azaz megfelelő vevői érdeklődés esetén, a nemzetközi szinten is versenyképes termékek értékesítésében tud részt venni".

A Magyar Nemzeti Kereskedőház végül azzal zárta a válaszát, hogy "szakértői minden exportpotenciállal bíró termék, termékcsoport és szolgáltatás tekintetében - így a tej és tejpor esetében is - vizsgálja a külpiaci lehetőségeket, egyeztet a releváns ágazati képviselőkkel és a potenciális külföldi vevőkkel, hogy - legfőbb kitűzött célját szem előtt tartva - valamennyi hazai piaci szereplő, kiváltképp a termelők, kis- és középvállalkozások számára piacot találjon külföldön".

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Pluralista, 2015.07.06 15:56

Eladatlanul rohadó alma, tej, vaj, hús, gabona...

Sikerült megint egy jó nagyot belerúgnunk az orosz medvébe, Merkel meg a többi bohóc kedvéért. Azóta se tudunk lábra állni. Az amerikaiak meg röhögnek a markukba.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2015.07.06 15:16

Mocskos elqrás van, és a nép éheztetése!
Inkább hagyják elrohadni a népből kinyúzott pénzen vett almát, ahelyett, hogy olcsón megehette volna a csóri nép.
Mocskos politikusok!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszai, 2015.07.06 08:40

Igazi "nemzeti" állami herdálás az adófizetők pénzén.
Szocializmus, ami kipukkan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Pluralista, 2015.07.06 08:28

És ez még csak a tavalyi, mi lesz az ideivel?

Hol vannak a beigért chilei almafelvásárlók tömegei, akikre hivatkozva Orbán visitva szavazta meg Brüsszelben az orosz szankciókat?

Mert ugye az lehetetlen, hogy kormányunk, a zemberek kormánya, amely senkit sem hagy az út szélén, valamiféle amerikai-brüsszeli agressziós-szankciós politika kedvéért, a valóságban magasról tojik a hazai termelőkre, az eladatlan almahegyek láttán összekacsint, még vihog is egyet Orbán és Merkel...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.07.06 07:31

,,Így lesz a 12 ft-os almából 300 (!) ft-os almalé.
Nem semmi.
Àllami felvásárlás, fidesz közeli cég dolgozza fel állami újbóli felvásárlás. Minden közintézménybe ingyen almalé, alma.
Iskolákba, kórházakba ugyanez tejtermékekből.
Simán kijönne egy úri lakoma 200 ft-ból a legcsóróbb kórházba is meg a szabolcsi cigányiskolákba...
Na ez nem az eu. érdeke.
Nekik az kell, hogy kivágja a szabolcsi gazda a világ legjobb almafáit - fizettek érte!!! a hazaáruló mszp-szdsz vezette be mint a tehén levágásokat, szőlőírtàsokat, stb. - és osztrák, német (rauch, no name) hitvány almalevet igyon a magyar jó drágàn."

További ötlet:

Vásároltassa fel a Kormány az EU-val a magyar almát, vagy oldja fel egyoldalúan az orosz embargót. Az oroszok már csak azért venni fogják, hogy tágítsák a réseket. Az EU-nak pedig a legkevésbé hiányzik a hátára egy újabb ország.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html