Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Jelentősen módosított inflációs és a GDP-várakozásán a Magyar Nemzeti Bank augusztusi negyedéves előrejelzésében: a növekedés jövőre 2,8 százalék körül alakulhat a 3,2 százalékos korábbi várakozással szemben, a pénzromlás ütemét pedig mind jövőre, mind 2012-re vonatkozóan fél-fél százalékponttal, 3,5, illetve 3,4 százalékra emelték. Így egyre kevesebb az esély arra, hogy az infláció ne lépje át a bank a három százalékos célját. Az MNB 2010-re 277,6 forintos, 2011-2012-re 283,8 forintos euróárfolyammal számolt - az utóbbi adat a júliusi átlagárfolyamnak felel meg - szemben a májusi előrejelzéssel, amelyben 2010-re 266,2 forintos, 2011-2012-re 265,4 forintos euróárfolyam szerepelt. Idén 0,9 százalékkal nőhet a hazai GDP, köszönhetően annak, hogy a külföldi konjunktúra szerkezete kedvező a magyar gazdaságnak, azonban jövőre a nyugat-európai kiigazító intézkedések miatt zsugorodhat az exportkereslet. A belföldi piaci helyzet jövőre javulhat, de a korábbi előrejelzésekhez képest gyengébb tempóban. A 29 pontos akcióterv több eleme is rontja a növekedési kilátásokat: ilyen a bankadó, a költségvetési kiadások visszafogása és az állami vállalatok bértömegének lefaragása. Ezen a kedvezményes társaságiadó-kulcs és a 16 százalékos szja segíthet valamit, de utóbbiról nem készítettek elemzést a jegybank szakértői, hiszen még nem ismertek a részletek. Az inflációs folyamatok is rosszabbul alakulhatnak a korábbiakhoz képest: a maginfláció ugyan továbbra is alacsony, de a nyersanyagok árának emelkedése - amihez új elemként csatlakozott a búza is -, és a gyengébb forintárfolyam miatt rosszabbak lehetnek az inflációs kilátások. Az idei év második felében enyhén csökkenhet a fogyasztói árindex - nagyrészt a hatósági ármoratóriumnak köszönhetően -, mélypontját a harmadik negyedévben érheti el. Ezt követően lassú emelkedésnek indulhat, és jövőre a hazai kereslet fellendülése ezt tovább gyorsíthatja. Mind a GDP-t, mind az inflációt ugyanakkor módosíthatja néhány további tényező: az iparcikkek árában még nem figyelhető meg a gyengébb forint hatása - ha ez jelentkezik, akkor megdobhatja a drágulást, ha nem, akkor a gyengébb hazai kereslet a GDP-re hathat kedvezőtlenül. A 2011-es költségvetés, amelynek részletei még egyáltalán nem ismertek, szintén jelentősen módosíthatja a folyamatokat, valamint a bérek alakulása és a pénzügyi közvetítő rendszer aktivitása is kockázatokat rejt magában. A jegybank szakértői szerint a foglalkoztatás első félévben megindult növekedése ellenére a munkanélküliség akár tartósan is magas maradhat, betudhatóan annak, hogy egyre több aktív munkavállaló jelenik meg a piacon. A versenyszféra bérei az év elején meglódultak, de ez alapvetően statisztikai hatás volt, ami azóta korrigálódott is. Hosszabb távon a bérek emelkedése elmaradhat a termelékenység bővülésétől. A külső egyensúly a korábbi előrejelzésekhez hasonlóan kifejezetten kedvezően alakulhat: a reálgazdasági egyenleg a következő években folyamatosan pozitív maradhat és a jövedelemegyenleg csökkenő hiánya is megmaradhat, köszönhetően annak, hogy a bankadó miatt mérséklődnek a pénzintézetek profitkilátásai és így a nyereség-hazautalások is. Az államháztartás hiánya az első félévben a várakozásokhoz képest rosszabbul alakult, amit kompenzálni tudtak a kormányzati intézkedések, ám az idei 3,8 százalékos deficitcél teljesítéséhez további intézkedésekre lesz szükség. Jövőre és 2012-ben - a jelenlegi ismeretek szerint - 4,1, illetve 3,7 százalék körül alakulhat a hiány, azaz komoly kiigazításokra lesz még szükség.