Láthatatlan a magyar bútoripar

Külföldi társaságok leányvállalatai állnak a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség által közzétett, a száz legnagyobb hazai bútorgyártókat rangsoroló listájának az élén - írja a Népszabadság.
NAPI Online, 2008. május 21. szerda, 09:58
Fotó:

A magyar hátterű társaságok közül a legelőkelőbb, a hetedik helyre a móri Er-Fa 2000 Kft. futott be, miután a 2006-os forgalma meghaladt a 2,8 milliárd forintot, ám még ezzel is messze elmarad a legnagyobb hazai gyártónak rangsorolt ADA Hungária Kft.-től, mely két éve több mint 7,9 milliárd forintos árbevételt produkált. (Második a Kanizsa Trend Kft. 7,9, harmadik az Interfa Kft. 7,6, harmadik a Sweedwood Sopron Kft. 6, ötödik a Billerbeck Kft. 3,2, hatodik az ASS Bt. 2,9, nyolcadik a Rottex Kft., kilencedik a Design Termelő Kft., tizedik a Sandra-Form Kft. 2,1 milliárd forintos forgalommal.)
A napilap szerint a lista élén álló leányoknál döntő részben bérmunkát is végeznek, ám ez csoportszinten nem mindig nálunk jelenik meg. Ha ez nem így lenne, a forgalom tekintetében sokkal nagyobb lenne a különbség a cégek között. A külföldi tulajdonban lévő cégek döntő része Nyugat-Magyarországon telepedik le, nemcsak azért, mert közelebb vannak az anyacéghez és alacsonyabb a szállítási költségük, hanem azért is, mert az itteni régiók jóval sűrűbben lakottak, mint mondjuk az Alföld, így könnyebb megfelelő munkaerőt toborozni. (A Fagosz adatai szerint a száz legnagyobb cég 2006-ban több mint 8200 embert alkalmazott, ami 54 százaléka a szektorban dolgozóknak.)
Szotyori Róbert, a Rottex Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: bár nagyon csábító lehet, ha egy nagy bútoráruház beszállítója egy vállalkozás, meg kell gondolni, az adott cég mit kockáztat ezzel. Amíg van megrendelés, nincs semmi baj, de ha a körön kívülre kerülnek, súlyos gondot jelent, hogy mit kezdjenek a felépített kapacitásokkal - érvelt a szakember, hozzátéve: náluk ezért úgy alakították ki a megrendelői kört, hogy egyik partner aránya sem emelkedjék 12-15 százalék fölé, a multik súlya pedig ne haladja meg a 12-15 százalékot.
Szotyori szerint a szektorban a vállalkozók nem dédelgethetnek túl nagy exportálmot sem, ismeretlenként megjelenni a külföldi piacokon ugyanis csaknem lehetetlen. Ha van is igény a magyar munkára, legfeljebb az alsó árkategóriába tartozó termékekre, ott pedig kicsi az árrés. Ezzel együtt a legnagyobb száz cég értékesítési aránya lényegesen nagyobb, 60 százalék feletti, mint az országos, 48 százalékos átlag. Ez azonban a lista élén álló leányoknak köszönhető, melyeknél előfordul, hogy az árbevétel több mint 80 százaléka külföldről jön össze.

HOZZÁSZÓLÁSOK